Ártéri mézevő
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ptilotula penicillata (Gould, 1837) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ártéri mézevő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ártéri mézevő témájú médiaállományokat és Ártéri mézevő témájú kategóriát. |
Az ártéri mézevő (Ptilotula penicillata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1837-ben, a Meliphaga nembe Meliphaga penicillata néven. Sorolták a Lichenostomus nembe Lichenostomus penicillatus néven is.[3]
Alfajai
- Ptilotula penicillatus calconi (Mathews, 1912)
- Ptilotula penicillatus carteri (A. J. Campbell, 1899)
- Ptilotula penicillatus leilavalensis (North, 1899)
- Ptilotula penicillatus penicillatus (Gould, 1837)
Előfordulása
Ausztrália területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint vidéki kertek és városi parkok. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 18 centiméter, testtömege 14–25 gramm.[5]
Életmódja
Főként nektárral, ízeltlábúakkal és gyümölcsökkel táplálkozik, nagyon ritkán magvakat is fogyaszt.
Szaporodása
Fára, vagy bokorra készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák kirepülése még két hétig tart.
 |  |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési térképe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
