A történelmi kardvívás alapjai
| A történelmi kardvívás alapjai (Grundvívás: módszertani segédlet önállóan edzőknek) | |
| Szerző | Barta Emil |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | szakkönyv |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás dátuma | 2016 |
| Borítógrafika | UvL |
| Média típusa | e-könyv |
| Oldalak száma | 187 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A történelmi kardvívás alapjai című e-könyv Barta Emil víváskutató 2016-ban közreadott vívókönyve.
Grundvívás
A kötet megírásakor a szerző elsősorban Gerentsér László A modern kardvívás (1944) c. vívókönyvét, valamint lovag Arlow Gusztáv Kardvívás (1902) c. művét használta a tananyag és a módszertani megközelítés kidolgozásához. Továbbá Duronelly László, Gerevich Aladár, Lukovich István, Ozoray-Schenker Zoltán, Szepesi László modern kardvívásról szóló könyvei képezték a segédletben megfogalmazott koncepció alapját.[1] Szakmai szempontból a módszertani segédletet Patócs Béla a Diósgyőri Vívó Egyesület vezetőedzője lektorálta.[2]
A rendszer egyik lényeges vonása, hogy egy megfelelően szabályozott, biztonságos és komolyabb anyagi ráfordításokat nem igénylő környezetet teremt az európai történelmi vívás gyakorlásához, miközben komoly intellektuális és testi kihívásokkal szembesíti a résztvevőket. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer kizárólag a történelmi európai hagyományokból kíván meríteni és nem használja fel más, főleg távol-keleti vívóhagyományok egyes elemeit, mivel Európa döbbenetesen gazdag vívóirodalmának tanulmányozása során ténylegesen megtapasztaltuk, hogy őseink már mindent kitaláltak, amit tudni lehet és érdemes a vívásról. Tiszteljük az európai kultúrkörön kívüli hagyományokat követő hazai és külhoni vívókat, de mi elsősorban a saját vívókultúránkat szeretnénk megismerni és megélni!
– A történelmi kardvívás alapjai[3]
A szerző saját megfigyeléseit, a régi vívókönyvekben fellelhető tudást és a modern sportmódszertani irányelveket kívánta egy olyan egységes rendszerbe foglalni, amely lehetőséget biztosítana az érdeklődőknek, hogy akár önállóan is elkezdjék a történelmi vívás tanulását.
– A történelmi kardvívás alapjai[4]
A rendszer gyakorlati ismeretanyagának összeállítása és kipróbálása során a víváskutató[5] felkereste azokat a hazai vívócsoportokat, -iskolákat, hagyományőrző egyesületeket, melyek a vívás nem olimpiai változataival foglalkoznak. A megismert vívásfajták a japán kendótól a magyar baranta szablyavívásig, a középkori hosszúkardvívástól (Ars Ensis) a XIX. századi magyar párbajvívásig terjedtek.[6][7]
Könyvismertető
A könyv összefoglalja a szerző elmúlt 8 évben felhalmozott elméleti ismereteit és gyakorlati vívótapasztalatait, melyeket az ország több hagyományőrző vívócsoportjában szerzett, megtapasztalva a vívás számos változatát a japán kendótól a magyar barantáig, a középkori hosszúkardvívástól a modern olimpiai kardvívásig.
Tartalom
| I. rész | ||
|---|---|---|
|
| II. rész | ||
|---|---|---|
|
| III. rész | ||
|---|---|---|
Mellékletek:
|
Érdekességek
A könyv szerepel a Vívómúzeum honlapján bemutatott vívókönyvek, illetve a vívás sporttörténetével foglalkozó könyvek felsorolásában.[9] A Vívómúzeum az OSC vívótermében található, és Németh Árpád vívómester nemzetközileg ismert gyűjteményének segítségével mutatja be a vívósport fejlődését.
Jegyzetek
- ↑ Barta 186. o.
- ↑ Barta 2. o.
- ↑ Barta Előszó, 8. o.
- ↑ Barta 187. o.
- ↑ „Barta Emil víváskutató 2005-ben ismerte meg a kendó alapjait, 2007-től kezdve tanulmányozza a történelmi európai vívás hagyományait, illetve 2009-től vív rendszeresen. Elsősorban a szablyavívás kutatásával foglalkozik, ezen belül a XIX. és XX. századi magyar szablyavívás érdekli.” (Barta, 187. o.)
- ↑ Lossné Ács Mária: Grundvívás az Egyetemi Könyvtárban
- ↑ Barta 180. o.
- ↑ A történelmi kardvívás alapjai – könyvbemutató
- ↑ Vívókönyvek
Források
- ↑ Barta: Barta Emil: A történelmi kardvívás alapjai Magyar Elektronikus Könyvtár
- Lossné Ács Mária: Grundvívás az Egyetemi Könyvtárban
- Rendhagyó vívókönyv sajátos bemutatója (Royal Magazin)
