A történetíró feljegyzései
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
A történetíró feljegyzései | |
A mű első oldala | |
Szerző | Sze-ma Csien (Sima Qian) |
Eredeti cím | Si csi (Shi ji) hagyományos kínai: 史記 egyszerűsített kínai: 史记 |
Ország | Han-kori Kína |
Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
Téma | Kína történelme a mitikus kezdetektől az i. e. 2. századig |
Műfaj | történetírás |
Sorozat | Huszonnégy történet |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | kb. i. e. 91. |
A Wikimédia Commons tartalmaz A történetíró feljegyzései témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A történetíró feljegyzései (hagyományos kínai: 史記; egyszerűsített kínai: 史记; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Shǐ jì; magyar népszerű átírásban: Si csi) a legjelentősebb ókori kínai történeti munka. Szerzője Sze-ma Csien (Sima Qian), a „kínai történetírás atyja”. A mű valószínűleg i. e. 109–91 között íródott. A Huszonnégy történeti mű néven emlegetett, kínai hivatalos történeti művek első gyűjteménye. Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.
Keletkezésének háttere
A Si-csi (Shiji) valószínűleg Kr. e. 109–91 között íródott.
Stílusa
Sze-ma Csien (Sima Qian) a Si-csi (Shiji) megírásakor mindenben a tényszerűségre törekedett, forrásait gondosan megválogatta, ugyanakkor a korai időkről természetesen nem állt megbízható forrás a rendelkezésére. Minél közelebb volt időben egy esemény Sze-ma Csien (Sima Qian) életéhez, annál megbízhatóbbnak tekinthető a Si-csi (Shiji) beszámolója. Ez azonban csak a tényekre, cselekedetekre vonatkozik, a párbeszédekre, beszédekre nem. Ez utóbbiak zömét valószínűleg a történetíró maga találta ki.
Szerkezete
A Si-csi (Shiji) igen terjedelmes munka, legelterjedtebb modern kiadása tíz kötetet tesz ki, és a szöveg mintegy félmillió írásjegyet tartalmaz. Célja szerint az egész – a kínaiak számára ismert – világ történetét tartalmazza a történeti idők kezdetétől (az ún. „Öt császár” korától) egészen a történetíró koráig, Han Vu-ti (Han Wudi) (i. e. 156 – i. e. 87.) császár uralkodásáig.
Szerkezetét tekintve Sze-ma Csien (Sima Qian) újszerű megoldást választott: a korábban elterjedt kronologikus évkönyv vagy államonként összegyűjtött történetgyűjtemény helyett a rendelkezésére álló anyagot öt fejezettípusban dolgozta fel. Ezek a következők:
- 1–12. fejezet: „alapvető évkönyvek” (pencsi (benji)). Ebben a részben Sze-ma Csien (Sima Qian) azoknak az uralkodóházaknak, illetve uralkodóknak a történetét tárgyalja, akik hatalmukat – legalábbis a hagyomány szerint – egész Kína felett gyakorolták. Alapvető évkönyv részletezi például a Hszia (Xia)-, a Sang (Shang)-, a Csou (Zhou)-dinasztia történetét, Csin (Qin) állam históriáját a birodalomegyesítésig, és külön évkönyvet kapott Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), majd a Han-dinasztia legtöbb császára.
- 13–22. fejezet: „táblázatok” (piao (biao)). Címüknek megfelelően ezek a fejezetek időrendi táblázatokat tartalmaznak, amelyekben Sze-ma Csien (Sima Qian) az ország különböző részeiben történt események relatív és abszolút kronológiáját igyekszik tisztázni.
- 23–30. fejezet: „értekezések” (su (shu)). Ebben a nyolc fejezetben a történetíró olyan általános témákat tárgyal esszé formában, amelyek nem illettek bele a többi fejezettípus időrendi keretei közé. Ilyen például az áldozatok, a folyók és csatornák, valamint a gazdasági intézkedések dinasztiákon átnyúló története. Sajnos az értekezések egy része töredékes, befejezetlennek tűnik.
- 31–60. fejezet: „örökletes házak” (sicsia (shijia)). Ez a harminc fejezet főleg a Csin (Qin)-kor előtti fejedelmi családok történetét tárgyalja, vagyis az olyan családokét, amelyek – az alapvető évkönyvekben tárgyaltaktól eltérően – Kínának csupán egy meghatározott részében uralkodtak örökletes módon. Ez a rész tehát gyakorlatilag a Csou (Zhou)-kori fejedelemségeknek a története. Érdekes módon két olyan személyiség is külön fejezetet kapott ebben a részben, akik kevésbé illenek ide: az egyik Konfuciusz, aki, mint ismeretes, soha nem volt uralkodó, sőt valószínűleg még főhivatalnok sem; a másik Csen Sö (Chen She), aki egyszerű parasztfelkelő volt, az első azok közül, akik fellázadtak a kínai császár ellen.
- 61–130. fejezet: „életrajzok” (liecsuan (liezhuan)) . Ez a Si-csi (Shiji) legterjedelmesebb része, 70 fejezet tartozik ide. A liecsuan (liezhuan)ok nagy része egy-egy történelmi személyiség vagy személyek meghatározott csoportjának élettörténetét tartalmazza. Ugyanakkor a liecsuan (liezhuan) tárgya nem csak személy lehet, ide tartoznak például az idegen, „barbár” népek is. Az életrajzok a Si-csi (Shiji) legolvasmányosabb fejezetei, az itt található történetek, anekdoták a későbbi irodalmi művek kimeríthetetlen forrásául szolgáltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Sze-ma Csien (Sima Qian)-féle – és általában a kínai – „életrajz” nemigen hasonlít a nyugati biográfiára. Célja nem az adott illető személyiségének és teljes élettörténetének bemutatása, hanem annak a személyiségtípusnak a jellemzése, amelybe az illető tartozott. Éppen ezért a kínai életrajzok nagy része nem ad átfogó képet a tárgyalt személyről: csupán a személy legfontosabb adatait (születési hely, felmenők), életének legfontosabb eseményeit, valamint az élettörténetben fordulópontnak tekintett eseményekhez kötődően egy-egy történetet, anekdotát tartalmaz. Ez utóbbit az életrajzírók nagyon gyakran egy-egy párbeszéd, szónoklat, esetleg levél egyenes idézésével beszélik el. A kínai történetírói hagyományban egy idő után uralkodóvá vált az írott források idézeteinek halmozása, de Sze-ma Csien (Sima Qian)re ez még nem jellemző: művét az teszi élvezetessé, hogy levelek, beadványok idézgetése helyett szereplőit drámai szituációkban, szinte színpadias hatást keltve ábrázolja.
Tartalma
Évkönyvek
Az első, "Évkönyvek" (Pen-csi (Benji) 本紀) elnevezésű rész a következő 12 fejezetet tartalmazza:
Fejezet száma | Eredeti cím | Fordítás | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1. | 五帝本紀 | Az Öt Császár évkönyvei | A legendák kora a Sárga Császártól kezdve |
2. | 夏本紀 | Hszia (Xia) évkönyvei | A Hszia (Xia)-dinasztia |
3. | 殷本紀 | Jin (Yin) évkönyvei | A Sang-Jin (Shang-Yin)-dinasztia |
4. | 周本紀 | Csou (Zhou) évkönyvei | A Csou (Zhou)-dinasztia |
5. | 秦本紀 | Csin (Qin) évkönyvei | A Csin (Qin)-dinasztia |
6. | 秦始皇本紀 | Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) évkönyvei[m 1][1] | |
7. | 項羽本紀 | Hsziang Jü (Xiang Yu) évkönyvei[m 2][2] | |
8. | 高祖本紀 | Kao-cu (Gaozu) évkönyvei | Kao-cu (Gaozu) császár, i. e. 206-195 |
9. | 呂太后本紀 | Az özvegy Lü császárné évkönyvei | uralkodott: i. e. 195-180 |
10. | 孝文本紀 | Hsziao-ven (Xiaowen) évkönyvei | Han Wen (Han Ven) császár, i. e. 179-157 |
11. | 孝景本紀 | Hsziao-csing (Xiaojing) évkönyvei | Hsziao-csing (Xiaojing) császár, i. e. 156-141 |
12. | 孝武本紀 | Hsziao-vu (Xiaowu) évkönyvei | Hsziao-vu (Xiaowu) császár, i. e. 140-87 |
Táblázatok
A második "Táblázatok" (Piao (Biao) 表) elnevezésű részt a következő 10 fejezet tartalmazza:
Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
---|---|---|---|
13. | 三代世表 | A három korszak genealógiai táblázata | A Sárga Császártól a Hszia (Xia)-, a Sang (Shang)-dinasztián át egészen a Csou (Zhou)-dinasztiáig |
14. | 十二諸侯年表 | Tizenkét fejedelem kronológia táblázata | A Tavasz és ősz korszak 12 fejedelmének kronológiája |
15. | 六國年表 | A hat állam kronológiai táblázata | A Hadakozó fejedelemségek korának 6 állama |
16. | 秦楚之際月表 | Csin (Qin)- és Csu (Chu)-fejedelemségek havi (bontású) kronológiai táblázata | A Csin (Qin)- Csu (Chu)-fejedelemség közötti háborús időszak |
17. | 漢興以來諸侯王年表 | A Han-házat megalapító (család) fejedelmeinek és királyainak kronológiai táblázata | Az uralkodói család nemesi tagjai |
18. | 高祖功臣侯者年表 | A Kao-cu (Gaozu) császár idején márkivá kinevezett hivatalnokok kronológiai táblázata | |
19. | 惠景閒侯者年表 | A Huj-csing (Huijing) császár idején márkivá kinevezettek kronológiai táblázata | Az i. e. 194-től i. e. 141-ig terjedő időszakban |
20. | 建元以來侯者年表 | A Csien-jüan (Jianyuan) időszakban márkivá kinevezettek kronológiai táblázata | Az i. e. 140-től i. e. 135-ig terjedő időszakban |
21. | 建元已來王子侯者年表 | A Csien-jüan (Jianyuan) időszakban márkivá kinevezettek fiainak kronológiai táblázata | |
22. | 漢興以來將相名臣年表 | A Han-ház tábornokainak és minisztereinek kronológiai táblázata |
Értekezések
A harmadik, az "Értekezések" (Su (Shu) 書) elnevezésű részt az alábbi 8 fejezet tartalmazza:
Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
---|---|---|---|
23. | 禮書 | Értekezés a szertartások | |
24. | 樂書 | Értekezés a zenéről | |
25. | 律書 | Értekezés a mértékekről | |
26. | 曆書 | Értekezés a naptárakról | |
27. | 天官書 | Értekezés az asztronómiáról | |
28. | 封禪書 | Értekezés a feng és a san (shan) áldozati szertartásokról | a legmagasabb szintű, csak uralkodók által bemutatott áldozati szertartások az Ég és a Föld tiszteletére |
29. | 河渠書 | Értekezés a folyókról és a csatornákról | |
30. | 平準書 | Értekezés a kiegyenlítésről | Azon hivatalnokok neve, aki bőségesen termő esztendőkben terményt vásároltak fel, majd a szűkösebb években eladták azt |
Genealógiák
A negyedik, a "Geneaológiák" (Si-csia (Shijia) 世家) címet viselő rész az alábbi 30 fejezetet tartalmazza:
Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
---|---|---|---|
31. | 吳太伯世家 | Vu Taj-po (Wu Taibo) családja | Vu (Wu) fejedelemségben |
32. | 齊太公世家 | Csi Taj-kung (Qi Taigong) családja | Csi (Qi) fejedelemségben |
33. | 魯周公世家 | Lu Csou-kung (Lu Zhougong) családja | Lu fejedelemségben |
34. | 燕召公世家 | Jen Sao-kung (Yan Shaogong) családja | Jen (Yan) fejedelemségben |
35. | 管蔡世家 | Kuan (Guan) és Caj (Cai) családjai | Caj (Cai) és Cao fejedelemségben |
36. | 陳杞世家 | Csen (Chen) és Csi (Qi) családjai | |
37. | 衛康叔世家 | Vej Kang Su (Wei Kang Shu) családja | Vej (Wei) fejedelemségben |
38. | 宋微子世家 | Szung Vej Ce (Song Wei Zi) családja | Szung (Song) fejedelemségben |
39. | 晉世家 | A Csin (Jin) fejedelemség családjai | |
40. | 楚世家 | A Csu (Chu) fejedelemség családjai | |
41. | 越王句踐世家 | A Jüe (Yue)-beli Kuo-csie (Guojian) király családja | Jüe (Yue) fejedelemségben |
42. | 鄭世家 | A Cseng (Zheng) fejedelemség családjai | |
43. | 趙世家 | A Csao (Zhao) fejedelemség családjai | |
44. | 魏世家 | A Vej (Wei) fejedelemség családjai | |
45. | 韓世家 | A Han fejedelemség családjai | |
46. | 田敬仲完世家 | Tien Csing-csung (Tian Jingzhong) családja) | Csi (Qi) fejedelemségben a Tien (Tian) család alatt |
47. | 孔子世家 | Konfuciusz családja | |
48. | 陳涉世家 | Csen Sö (Chen She) családja | |
49. | 外戚世家 | A nőági rokonok családjai | |
50. | 楚元王世家 | A Csu (Chu)-beli Jüan (Yuan) herceg családja | |
51. | 荊燕世家 | Csing (Jing) és Jen (Chen Yan) családjai | |
52. | 齊悼惠王世家 | A Csi (Qi)-beli Tao-huj (Daohui) herceg családja | Liu Fej (Liu Fei) |
53. | 蕭相國世家 | Hsziao (Chen Xiao) kancellár családja | Hszia Ho (Xiao He) |
54. | 曹相國世家 | Cao kancellár családja | Cao Sen (Cao Shen) |
55. | 留侯世家 | Liu márkijának családja | Csang Liang (Zhang Liang) |
56. | 陳丞相世家 | Csen (Chen Chen) kancellár családja | Csen Ping (Chen Ping) |
57. | 絳侯周勃世家 | Csiang (Jiang) márkijának, Csou Po (Zhou Bo)nak a családja | |
58. | 梁孝王世家 | A Liang-beli Hsziao (Chen Xiao) herceg családja | |
59. | 五宗世家 | Az öt klán családjai | A Han-házbeli Csing (Jing) császár fiai |
60. | 三王世家 | A Három királyság családjai | Csi (Qi), Jen (Yan) államok és Kuangling (Guangling) |
Életrajzok
Az ötödik, az "Életrajzok" (Lie-csuan (Liezhuan) 列傳) címet viselő részt a következő 70 fejezetet tartalmazza:
Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
---|---|---|---|
61. | 伯夷列傳 | Po-ji (Boyi) életrajza[m 3][3] | |
62. | 管晏列傳 | Kuan (Guan) és Jen (Yan) életrajza | Kuan Csung (Guan Zhong) 管仲 és Jen Jing (Yan Ying) 晏嬰 |
63. | 老子韓非列傳 | Lao-ce (Laozi) és Han fej (Han Fei) életrajza | Tartalmazza Csuang-ce (Zhuangzi) és Sen Pu-haj (Shen Buhai) életrajzát is. |
64. | 司馬穰苴列傳 | Sze-ma Zsang-csü (Sima Rangju) életrajza | |
65. | 孫子吳起列傳 | Szun-ce (Sunzi) és Vu Csi (Wu Qi) életrajza[m 4][4] | |
66. | 伍子胥列傳 | Vu Ce-hszü (Wu Zixu) életrajza | |
67. | 仲尼弟子列傳 | Csung-ni (Zhongni) tanítványainak életrajza | |
68. | 商君列傳 | Sang-csün (Shangjun) életrajza | Sang Jang (Shang Yang) |
69. | 蘇秦列傳 | Szu Csin (Su Qin) életrajza | |
70. | 張儀列傳 | Csang Ji (Zhang Yi) életrajza | |
71. | 樗里子甘茂列傳 | Su Li-ce (Shu Lizi) és Kan Mao (Gan Mao) életrajza | Tartalmazza Kan Luo (Gan Luo) 甘羅 életrajzát is. |
72. | 穰侯列傳 | Zsang (Rang) márkijának életrajza | Vej Zsan (Wei Ran) 魏冉 |
73. | 白起王翦列傳 | Paj Csi (Bai Qi) és Vang Csien (Wang Jian) életrajza | |
74. | 孟子荀卿列傳 | Meng-ce (Mengzi) és Hszün Csing (Xun Qing) életrajza | tartalmazza Cou Jen (Zou Yan) 騶衍 életrajzát is.[m 5][5] |
75. | 孟嘗君列傳 | Meng-csang (Mengchang) nemes úr életrajza | A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
76. | 平原君虞卿列傳 | Ping-jüan (Pingyuan) nemes úr és Jü Csing (Yu Qing) | Ping-jüan (Pingyuan) a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
77. | 魏公子列傳 | Vej (Wei) hercegének életrajza | Hszin-ling jun (Xinling jun), a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
78. | 春申君列傳 | Csun-sen (Chunshen) nemes úr életrajza | A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike. |
79. | 范睢蔡澤列傳 | Fan Szuj (Fan Sui) és Caj Cö (Cai Ze) életrajza | |
80. | 樂毅列傳 | Jüe Ji (Yue Yi) életrajza | |
81. | 廉頗藺相如列傳 | Lien Po (Lian Po) és Lin Hsziang-zsu (Lin Xiangru) életrajza | |
82. | 田單列傳 | Tien Tan (Tian Dan) életrajza | |
83. | 魯仲連鄒陽列傳 | Lu Csung-lien (Lu Zhonglian) és Co Jang (Zou Yang) | |
84. | 屈原賈生列傳 | Csü Jüan (Qu Yuan) és Csia (Jia) mester életrajza | |
85. | 呂不韋生列傳 | Lü Pu-vej (Lü Buwei) mester életrajza | |
86. | 刺客列傳 | Bérgyilkosok életrajzai[m 6][6] | Cao Mo 曹沫, Csuan Csu (Zhuan Zhu), Jü Zsang (Yu Rang) 豫讓, Nie Cseng (Nie Zheng) 聶政 és Csing Ko (Jing Ke) |
87. | 李斯列傳 | Li Sze (Li Si) életrajza[m 7][7] | |
88. | 蒙恬列傳 | Meng Tien (Meng Tian) életrajza | |
89. | 張耳陳餘列傳 | Csang Er (Zhang Er) és Csen Jü (Chen Yu) életrajza | |
90. | 魏豹彭越列傳 | Vej Pao (Wei Bao) és Peng Jüe (Peng Yue) életrajza | |
91. | 黥布列傳 | Csing Pu (Qing Bu) életrajza | |
92. | 淮陰侯列傳 | Hua-jin (Huayin) márki életrajza | Han Hszin (Han Xin) |
93. | 韓信盧綰列傳 | Han Hszin (Hán Xin) király és Lu Van (Lu Wan) életrajza | Tartalmazza Csen Hszi (Chen Xi) 陳豨 életrajzát is. |
94. | 田儋列傳 | Tien Tan (Tian Dan) életrajza | |
95. | 樊酈滕灌列傳 | Fan, Li, Teng és Kuan (Guan) életrajza | Fan Kuaj (Fan Kuai), Li Sang (Li Shang), Hszia-hou Jing (Xiahou Ying), Kuan Jing (Guan Ying) 灌嬰 |
96. | 張丞相列傳 | Csang (Zhang) kancellár életrajza | Csang Cang (Zhang Cang) 張蒼 |
97. | 酈生陸賈列傳 | Li Ji-csi (Li Yiji) és Lu Ku (Lu Gu) életrajza | Tartalmazza Csu Csien (Zhu Jian) 朱建 életrajzát is. |
98. | 傅靳蒯成列傳 | Fu, Csin (Jin), és Kuajcseng (Kuaicheng) márkijának életrajza | Fu Kuan 寬, Csin Sö (Jin She) 歙 és Csou Hszüe (Zhou Xue) 周譄 |
99. | 劉敬叔孫通列傳 | Liu Csing (Liu Jing) és Su-szun Tung (Shusun Tong) életrajza | |
100. | 季布欒布列傳 | Csi Pu (Ji Bu) és Luan Pu (Luan Bu) életrajza | |
101. | 袁盎晁錯列傳 | Jüan Ang (Yuan Ang) és Csao Co (Chao Cuo) életrajza | |
102. | 張釋之馮唐列傳 | Csang Si-ce (Zhang Shizi) és Feng Tang életrajza | |
103. | 萬石張叔列傳 | Van Si (Wan Shi) és Csang Su (Zhang Shu) életrajza | |
104. | 田叔列傳 | Tien Su (Tian Shu) életrajza | |
105. | 扁鵲倉公列傳 | Cang hercegének, Pien Csüe (Bian Que)nek az életrajza | |
106. | 吳王濞列傳 | (Wu Vu) hercegének, Pinek az életrajza | Liu Pi |
107. | 魏其武安侯列 | Vejcsi (Weiqi) márkijának és Vu'an (Wu'an) márkijának életrajza | To Jing (Dou Ying) 竇嬰 és Tien Fen (Tian Fen) 田蚡 |
108. | 韓長孺列傳 | Han Csang-zsu (Han Changru) életrajza | |
109. | 李將軍列傳 | Li tábornok életrajza | Li Kuang (Li Guang) |
110. | 匈奴列傳 | A hsziungnuk (ázsiai hunok) története[m 8][8] | |
111. | 衛將軍驃騎列傳 | Vej (Wei) lovas tábornok életrajza | Vej Csing (Wei Qing) |
112. | 平津侯主父列傳 | Pingcsin (Pingjin) és Csufu (Zhufu) márkijainak életrajza | Kung-szun Hung (Gongsun Hong) 公孫弘 és Csu-fu Jen (Zhufu Yan) 主父偃 |
113. | 南越列傳 | Nanjüe (Nanyue) története[m 9][9] | |
114. | 東越列傳 | A keleti Jüe (Yue) története | |
115. | 朝鮮列傳 | Csaohszien (Zhao-hszien) életrajza | Korea |
116. | 西南夷列傳 | A délnyugati ji (yi) nép életrajza | |
117. | 司馬相如列傳 | Hszi-ma Hsziang-zsu (Sima Xiangru) életrajza | |
118. | 淮南衡山列傳 | Huajnan (Huainan) és Hengsan (Hengshan) története | Huajnan (Huainan) és Hengsan (Hengshan) királyainak életrajza |
119. | 循吏列傳 | A tisztességes hivatalnokok életrajzai | Szun-su Ao (Sunshu Ao), Ce Csan (Zi Chan), Kung Ji-hsziu (Gong Yixiu) 公儀休, Si Sö (Shi She) 石奢 és Li Li 李離 |
120. | 汲鄭列傳 | Csi (Ji) és Cseng (Zheng) életrajza | Csi An (Ji An) 汲黯 és Cseng Tang-si (Zheng Dangshi) 鄭當時 |
121. | 儒林列傳 | A konfuciánus tudósok életrajzai | Kung-szun Hung (Gungsun Hong) 公孫弘, Sen Kung (Shen Gong) 申公, Jüan Ku (Yuan Gu) 轅固, Han Jing (Han Ying) 韓嬰, Fu Seng (Fu Sheng), Tung Csung-su (Dong Zhongshu) és Hu Vu (Hu Wu) 胡毋 |
122. | 酷吏列傳 | A könyörtelen hivatalnokok életrajzai | Hou Feng 侯, Cse Tu (Zhi Du) 郅都, Ning Cseng (Ning Cheng), Csou Jang-ju (Zhou Yangyou) 周陽由, Csao Jü (Zhao Yu) 趙禹, Csang Tang (Zhang Tang), Ji Cong (Yi Zong) 義縱, Vang Ven-su (Wang Wenshu) 王溫舒, Jin Csi (Yin Qi) 尹齊, Jang Pu (Yang Pu) 楊僕, Csian Hszüen (Jian Xuan) 減宣 és Tu Csou (Du Zhou) 杜周 |
123. | 大宛列傳 | Tajüan (Dayuan) története | A mai Tádzsikisztán területén lévő Ferganai medencében egykor létezett állam. |
124. | 游俠列傳 | A vándor kardforgatók életrajza[m 10][10] | Lu Csu-csia (Lu Zhujia) 魯朱家 és Kuo Csie (Guo Jie) 郭解 |
125. | 佞幸列傳 | A hízelkedők életrajzai | |
126. | 滑稽列傳 | Az udvari bolondok életrajzai | Csun-jü Kun (Chunyu Kun) 淳于髡, Ju Meng (You Meng) 優孟, Ju Csan (You Zhan) 優旃 és Tung Fang-suo (Dongfang Shuo) 東方朔 |
127. | 日者列傳 | A jövendőmondók életrajzai | |
128. | 龜策列傳 | A jósok életrajzai | Fang Li és Ce Kung (Zi Gong) |
129. | 貨殖列傳 | A pénzfelhalmozók életrajzai[m 11][11] |
Utószó
Fejezet száma | Cím | Fordítás | Megjegyzés |
---|---|---|---|
130. | 太史公自序 | A nagy történetíró önéletrajzi utószava[m 12][12] |
Hatása
Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.
Megjegyzések
- ↑ Magyarul is olvasható Salát Gergely fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Nánai Erika fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ A teljes fejezet magyarul is olvasható Tokaji Zsolt fordításában.
- ↑ A fejezetnek a Cou Jen (Zou Yan)re vonatkozó részlete magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ Ennek a fejezetnek létezik magyarul is olvasható változata Gulyás Csenge fordításában.
- ↑ Ennek a fejezetnek az első szakasza magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ A teljes fejezet magyarul is olvasható Du Yaxiong és Horváth Izabella fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Lázár Ervin fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
- ↑ "A Nagy Asztrológus előszava a hat filozófiai iskola lényegéről" címen ez a fejezet magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
Jegyzetek
- ↑ Salát 2003
- ↑ Nánai 2005
- ↑ Tőkei 1986b 115-118. o.
- ↑ Tokaji 1999
- ↑ Tőkei 1986b 119-121. o.
- ↑ Gulyás 2009
- ↑ Tőkei 1986a 395-402. o.
- ↑ Du-Horváth 1997
- ↑ Lázár 2008
- ↑ Tőkei 1986b 121-124. o.
- ↑ Tőkei 1986b 124-137. o.
- ↑ Tőkei 1986b 137-142. o.
Irodalom
Idegen nyelven
- ↑ Durrant 1986: Stephen Durrant. "Shih-chi 史記". In William Nienhauser (szerk.). The Indiana Companion to Traditional Chinese Literature, Vol. 1, Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Hulsewé 1993: A. F. P. Hulsewé. "Shih chi 史記". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 405–416. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Nienhauser 1994a: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records I: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 1994b: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VII: The memoirs of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 2002: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records II: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 2006: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records V.1: The hereditary houses of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Nienhauser 2008: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VIII: The memoirs of Han China. Bloomington: Indiana University Press.
- ↑ Watson 1993a: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Qin Dynasty. Hong Kong: The Research Centre for Translation. The Chinese University of Hong Kong. New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08169-3 (pbk)
- ↑ Watson 1993b: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Han Dynasty II. (Javított kiadás). New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08167-7 (pbk)
Magyar fordítások
- ↑ Du-Horváth 1997: Sima Qian: A hunok legkorábbi története. A Shi ji 110. kötete. Fordította: Du Yaxiong és Horváth Izabella. Magyar Ház. Peking 1997. ISBN 963 9335 06 1
- ↑ Gulyás 2009: Gulyás Csenge. A Bérgyilkosok életrajza a Shijiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2009.
- ↑ Lázár 2008: Lázár Ervin. A Déli-Yue királyság története: a Shiji idevágó részeinek fordítása. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2008.
- ↑ Nánai 2005: Nánai Erika. A Han Birodalom születése: Xiang Yu évkönyve a Történetíró feljegyzéseiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2005.
- ↑ Salát 2003: Salát Gergely. "Az Első Császár évkönyvei a Shijiben". In: Kínai nyelv és irodalom: Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. Szerk. Hamar Imre – Salát Gergely. Budapest: Balassi Kiadó, 2003. pp. 151–177.
- ↑ Tokaji 1999: Tokaji Zsolt. Szemelvények A Történetíró feljegyzéseiből. A két Szun-ce és Wu K'i életrajza. In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/5. Balassi Kiadó, Budapest 1999. pp. 5–31.
- ↑ Tőkei Ferenc 1986a: Kínai filozófia. Ókor. 2. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4295 1
- ↑ Tőkei Ferenc 1986b: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4296 X
Lásd még
További információk
- [1] A Si csi (Shi ji) eredeti szövege angol nyelvű szószedettel
- Ókorportál
- Kína-portál