Azonnali fizetés

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Az Azonnali Fizetési rendszer (röviden: AFR) egy modern kommunikációs és informatikai technológiák segítségével működtetett pénzügyi rendszer. Célja az, hogy Magyarországon 20 millió forint összeghatárig a nap 24 órájában, az év minden napján utalásokat lehessen lebonyolítani magyarországi bankszámlák között, 5 másodperc alatt.[1]

A rendszert 2020. március 2-án vezették be;^[1] különlegessége, hogy ellentétben más azonnali fizetési megoldásokkal,^[2] a Magyar Nemzeti Bank rendeletben tette kötelezővé^[3] a magyarországi bankok számára a szolgáltatást, így már az indulás pillanatától kezdve valamennyi magyarországi banknál igénybe lehetett venni.

A rendszer előnye, hogy bankszámlaszám mellett a kedvezményezett mobiltelefonszámának, e-mail-címének, adószámának vagy adóazonosító jelének megadásával is lehet utalni. Ezeket a másodlagos azonosítókat a számlavezető banknál előzetesen egy bankszámlaszámhoz kell rendelni. Az azonnali fizetési szolgáltatás kapcsán létrejövő új alapinfrastruktúra használatával hosszabb távon arra számít az MNB, hogy a bankok pénzügyi applikációkat fejlesztenek. A rendszer jelentősen felgyorsítja a pénz forgási sebességét, így dinamizálja a gazdaságot, ami az egész gazdaságra pozitívan hathat.^[4]

Története

1994-ben indult el az a GIRO Zrt. által üzemeltetett új elszámolási rendszer (Bankközi Klíring Rendszer - BKR), ami lehetővé tette, hogy a korábbi több nap helyett, egyetlen éjszaka is elég volt az átutalások lebonyolításához. 2012-ben vezette be az MNB a napközbeni elszámolást, amellyel már napon belül is jóváírták a tranzakciókat, az elszámolási idő átlagosan 4 óra volt.^[5] 2015. szeptember 7-étől tovább gyorsultak az átutalások, az eddigi 5 napközbeni elszámolás helyett a bankok már naponta 10 alkalommal küldhették be elszámolásra a tranzakciókat.^[6] Ezzel a fejlesztéssel az ügyfelek átutalásai a korábbi átlagosan 2 óra helyett már akár egy óra alatt is megérkezhetnek a kedvezményezettek számláira. Egészen 2020-ig hétvégén és éjszaka indított átutalásokat csak másnap számolta el a bank és központi rendszer, az azonnali fizetés ezen változtatott.

Az azonnali fizetési rendszert először 2015-ben kezdték el tervezni a Magyar Nemzeti Bankban.^[7] Több évnyi fejlesztési munkálatok után 2017. június 30-án zárult le a projekt tervezési szakasza, az eredetileg 2019 júliusára tervezett indulási határidőt módosítani kellett, de végül 2020. március 2-án valamennyi Magyarországon működő bank részvételével elindult az azonnali fizetési rendszer. A tervek szerint 2020 szeptemberétől pedig a rendszert kiterjesztik a kötegelt utalásokra is, ilyen utalásokat használnak például a nagyobb cégek a bérfizetésekre.^[8]

Nemzetközi kitekintés

Az EKB tanulmánya alapján néhány azonnali fizetési rendszer 2019-ből:

Azonnali fizetési rendszerek összehasonlító táblázata
Bevezető ország	Fizetési rendszer neve	Bevezetés dátuma	Sebessége (s)	Azonnali utalások részaránya	Bevezetés formája
Magyarország	Azonnali fizetés / AFR^[9]^[10]	2020	max 5	kb 50%	kötelező
Mexikó	SPEI	2004	max 15	28%	opcionális
Nagy-Britannia	Faster Payments	2008	max 15 / nagyobb utalásoknál: 60	24%	opcionális
Lengyelország	Elixir, BlueCash, Express	2012	max 15 perc	0,3%	opcionális
Dánia	Express Clearing	2014	max 10	32%	opcionális

Jegyzetek

↑ https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019-evi-sajtokozlemenyek/az-infrastruktura-keszen-all-az-ugyfelek-szamara-2020-marcius-2-atol-lesz-elerheto-az-azonnali-fizetes
↑ ECB: Are instant payments becoming the new normal? A comparative study (pdf). (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ „https://www.portfolio.hu/bank/20200302/kisebb-zokkenokkel-indult-de-mar-stabil-az-azonnali-fizetesi-rendszer-417767”
↑ Napközbeni átutalás: Gyakori kérdések és definíciók (2012). (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ Bartha Lajos - Kajdi László: Meddig lehet még fokozni az átutalások sebességét?. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ MNB sajtótájékoztató 2020. március 2.
↑ „https://infostart.hu/gazdasag/2020/02/26/uj-alapokra-helyezik-a-penzugyi-rendszert-marciustol”
↑ Már csak egy év, és jön a magyar fizetési forradalom - óriási változásokat hoz
↑ Azonnali Információs Fórum. AZUR-projekt