Azovi nagyfejűgéb

Azovi nagyfejűgéb
Két kifogott példány
Két kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Benthophilini
Nem: Benthophilus
Eichwald, 1831
Faj: B. macrocephalus
Tudományos név
Benthophilus macrocephalus
(Pallas, 1787)
Szinonimák
  • Gobius macrocephalus Pallas, 1787
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Azovi nagyfejűgéb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Azovi nagyfejűgéb témájú kategóriát.

Az azovi nagyfejűgéb (Benthophilus macrocephalus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

A Benthophilus csontoshal-nem típusfaja.

Előfordulása

Az azovi nagyfejűgéb főleg a Kaszpi-tenger parti vizeiben él. Egyaránt megtalálható brakk- és édesvízben is, például a Volga deltájában, Asztrahán közelében.

Megjelenése

A hím testhossza 11,6 centiméter, a nőstény kisebb. Állán kis bajuszszál van. A szájszöglet mögött hosszúkás, bajuszszálra emlékeztető bőrránc látható. A kopoltyúrések kis lyuk alakúak. Oldalait három sorba rendezősött apró csontlemez borítja, ezek csak kevéssé nyúlnak a bőr fölé; köztük és a fejen csontbütykök vannak, melyek csak a hasoldalon hiányoznak. A legfelső hosszanti sorban 23-25 csontos lemez van. Az ívni készülő hímeknek nincsenek csontlemezkéik és bütykeik. Nincs úszóhólyagja.

Életmódja

Az azovi nagyfejűgéb élőhelyének a sekélyebb részein él, körülbelül 0,5-10 méteres mélységekben. Télen akár 25 méter mélyre is lehatol. Tápláléka puhatestűek és kisebb halak, akár más gébfajok is, továbbá férgek és rákok. Körülbelül 1 évig él.

Szaporodása

Az ívási időszaka április–július között van. Ebben az időszakban a hímek elvesztik pikkelyeiket. A nőstények a kagylók és csigák elhagyott házaiba rakja le ikráit. Nem egy házba rakja az összes ikráját, hanem legalább kettőbe.

Források

  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Benthophilus macrocephalus (Pallas, 1787) Fishbase.org
  • Berg, L.S., 1965. Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. volume 3, 4th edition. Israel Program for Scientific Translations Ltd, Jerusalem. (Russian version published 1949).
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
  • A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
Taxonazonosítók
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap