Bisztray Károly
| Bisztray Károly | |
| Született | 1822. május 25. Fogaras |
| Elhunyt | 1911. március 21. (88 évesen)[1] Nagyszeben |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagybisztrai Bisztray Károly (Fogaras, 1822. május 26. – Nagyszeben, 1911. március 23.[2]) 48-as honvédtiszt, törvényszéki bíró, emlékiratíró. Unokája, Bisztray Gyula (1903–1978) irodalomtörténész volt.[2]
Életpályája
Szülei: Bisztray József főkapitány és nagyberivói Boér Karolina voltak. Középiskoláit Gyulafehérváron és Nagyszebenben végezte el. Kolozsváron jogot tanult. 1846-ban Felső-Fehér vármegye táblabírája lett. Az iskola alatt beutazta Erdélyt, Moldovát és Oláhországot. 1848-ig a guberniumnál szolgált. Ügyvédi vizsgára készült, de a szabadságharc miatt nem vizsgázott le. Czetz János segédtisztjeként futár volt Bemnél. Részt vett a fehéregyházi ütközetben és a nagyszebeni csatákban is. A szabadságharc leverése után fogságba került; Szebenben, Laibachban és Kufsteinben raboskodott. Közlegény lett; így Olaszországba küldték, ahol Anconában és Bolognában tartózkodott. Hazatérve Pesten francia és angol regényeket fordított. Később visszaköltözött Erdélybe, s a Szolnok-dobokai, a fogarasi, végül pedig a brassói törvényszék bírója volt. 1889-ben nyugdíjba vonult; élete végéig történelmi tanulmányokkal foglalkozott.
Történeti és etnográfiai munkái a gyulafehérvári Közművelődés című folyóiratban jelentek meg (1899–1900). Kéziratban maradtak naplói olaszországi utazásairól francia, német és olasz nyelven, saját kezűleg rajzolt számos miniatűr városképpel. Terjedelmes memoárt hagyott hátra, szintén város- és tájképekkel s okmánytárral. 1948-ban A régi Erdély címen Bisztray Gyula önálló kötetben adta ki a memoár nagy részét.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01835.htm, Bisztray Károly, 2017. október 9.
- ↑ a b Gyászjelentése
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://adatbank.ro/html/alcim_pdf8669.pdf
További információk
- Nagy idők tanúja (Fogaras és Vidéke, 1911. április 2. Nagyszebeni Újság, 1911. április 16.)
- Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, Heraldika, 1998-1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. ISBN 963-05-6928-0
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
