Chrysista
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Chrysista témájú rendszertani információt. |
A Chrysista a sárgásmoszatok Ochrophytina kládjának édes- és tengervízi csoportja. Vannak heterotróf – ozmo- vagy fagotróf – tagok, de többségük fotoszintetikus számos különböző színanyaggal rendelkező plasztiszokkal, bennük például klorofill a-val, c1-gyel, c2-vel, fukoxantinnal, violaxantinnal és β-karotinnal.
Történet
Thomas Cavalier-Smith nevezte el 1986-ban a Pelagophyceae és a Dictyochophyceae kivételével a Phaeista összes csoportja által alkotott kládra.[1] 1991-ben altörzságként sorolta be, ősi jellemzőjének tekintette az átmeneti zóna feletti hélixet. 3 főosztályát különböztette meg (Limnistia, Raphidoistia, Fucistia).[2] Cavalier-Smith 2018-as leírása szerint az „egyszeres” Chrysista-átmenetihélix és a kettős Pseudofungi/Bigyra-hélix közti különbség nem megfelelő.[2]
Derelle et al. 2016-ban a Chrysistát a kovamoszatok és a Hypogyristea együttesének (Diatomista) testvércsoportjaként helyezte el.[1]
Morfológia
Kloroplasztiszai valószínűleg vörösmoszatokból erednek szedoheptulóz-7-biszfoszfatáz-szekvenciák alapján.[3]:4. ábra Ezeken övlamella van, a kloroplasztisz-endoplazmatikusretikulum a magmembránhoz csatlakozik.[4] Átmeneti hélixük, szemfoltjuk egyes fajokban jelen van, de nem mindegyikben.[4] Ősi jellemzőjük az ostor feletti átmeneti hélix, ez sincs minden fajban jelen.[4]
Vannak egysejtű, fonalas és parenchimás fajai is, a sárgamoszatoknál mindhárom forma megjelenik.[4]
Általában ostorosok, de vannak kapszoid vagy kokkoid fajok is például a sárgamoszatoknál és az Eustigmatalesben.[4]
Életmód
Legtöbb ismert fajuk, például a barnamoszatok, autotróf.[4] Alkothatnak kolóniákat, mint például az Eustigmatales.[4]
Egyes barnamoszattaxonokat genomjuk mellett életformájuk alapján különítettek el, egyes fajaik gametofitonja nem szabadon élő, másoknál viszont az a fejlettebb forma.[4] Vannak izomorf és heteromorf életciklusú fajaik is.[4]
Jelentőség
Ételekben
Nannochloropsis
A Nannochloropsist az A Poniente ételadalékként használja.[5]
Barnamoszatok
Számos barnamoszatfajt felhasználnak ételként. A Saccharina japonica marikultúrája például az 1950-es évek óta folyik Kínában.[6]
Kémiai
A barnamoszatokat hamujukért is feldolgozzák.[7]
Urán-bioszorpció
Egyes fajai, például a Sargassum filipendula használhatók lehetnek az urán bioszorpciójára. A bioszorpció-sebesség a másodrendű kinetikai modellhez közeli 1 és 100 mg/l koncentrációjú uránoldatok esetén is.[8]
Filogenetika
Külső
A Chrysista a Gyrista Ochrophytina kládjába tartozik,[2] és a Hypogyristea és a kovamoszatok kládjának testvércsoportja.[3]
Belső
3 fő kládja van, ezek a Phaeophyceae, a Xanthophyceae, a Raphidophyceae és rokonai PXR kládja, a Raphidophyceae és a Pinguiophyceae, az Eustigmatophyceae, a Synchromophyceae és a sárgamoszatok alkotta Pesc. A kládok elhelyezkedése:[3]
| Chrysista |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Pesc kládot korábban SII-nek, míg a PXR-t SI-nek nevezték.[9]
Ismeretlen helyzetűek a Synchromophyceae, a Chrysomerophyceae, a Picophagus, a Chrysowaernella és az Aurearena.[4]
Genomika
Egyes fajok, például az Ectocarpus spp. kloroplasztiszában petJ gén található.[10]
I. kládbeli flavodoxinjai nincsenek, szemben a Diatomista klád egyes fajaival. A Phaeomonas (Pinguiophyceae) és a Synchroma (Synchromophyceae) nemzetségek rendelkeznek II. kládbeli flavodoxinnal.[11]
Többgénes elemzések alapján erősen igazolt klád.[12]
Géntranszfer
Dorrell et al. 2017-ben kimutatták, hogy számos gént átadott a Chrysista többek közt a Cryptophytának, a Haptophytinának, az ostoros moszatoknak stb.[3]
Olisthodiscus luteus
Az Olisthodiscus luteus kloroplasztiszgenomját 2021-ben szekvenálták, hossza 155 916 bp, és kevéssé ismert géneket tartalmaz, például a Viridiplantae, a vörösmoszatok és a Cryptophyta esetén ismert, de 2019-ig az Ochrophytinában ismeretlen feltételezett protontranszporter cemA. Az Ochrophytinában 2019-ben először a Synuralesben találták meg Kim et al. e gént, mellyel feltehetően az utolsó közös őse is rendelkezhetett, és azt feltételezték, hogy zöldmoszatból kerülhetett át, mivel más jellemző gének, például az ftsH és az ilvB szekvenciáit is tartalmazza.[9]:26 Ezzel szemben Barcyté et al. szerint az rpoZ-hez hasonlóan a cemA az Ochrophytina közös ősében is jelen volt, és többször szűnt meg a különböző ágaiban, nem pedig zöldmoszatból érkezett.[9]:26
Az O. luteus plasztiszgenomja korábban az Ochrophytinában ismeretlen genomokat is tartalmaz, például feltehetően Tic22-kódoló ycf80-homológot.[9]:26
Jegyzetek
- ↑ a b Derelle R, López-García P, Timpano H, Moreira D (2016. augusztus 10.). „A Phylogenomic Framework to Study the Diversity and Evolution of Stramenopiles (=Heterokonts)”. Mol Biol Evol 33 (11), 2890–2898. o. DOI:10.1093/molbev/msw168. PMID 27512113. PMC 5482393.
- ↑ a b c Cavalier-Smith, Thomas (2018). „Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences”. Protoplasma 255 (1), 297–357. o. DOI:10.1007/s00709-017-1147-3. PMID 28875267. PMC 5756292.
- ↑ a b c d Dorrell RG, Gile G, McCallum G, Méheust R, Bapteste EP, Klinger CM, Brillet-Guéguen L, Freeman KD, Richter DJ, Bowler C (2017. május 12.). „Chimeric origins of ochrophytes and haptophytes revealed through an ancient plastid proteome”. eLife 6, e23717. o. DOI:10.7554/eLife.23717. PMID 28498102. PMC 5462543.
- ↑ a b c d e f g h i j Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Lubian, L. M. (1982). „Nannochloropsis gaditana sp. nov., a new Eustigmatophyceae marina strain”. Lazaroa 4, 287–293. o.
- ↑ Culture of Kelp (Laminaria japonica) in China (1989). Hozzáférés ideje: 2024. július 17.
- ↑ Clow, Archibald. Chemical Revolution. Ayer Co Pub, 65–90. o. (1952). ISBN 978-0-8369-1909-7. OCLC 243798097
- ↑ Rodrigues Silva JI, Melo Ferreira AC, da Costa ACA (2008). „Biosorption of Uranium with Sargassum filipendula – Use in Treatment of Effluents of Laboratories”. 12th International Congress of the International Atomic Energy Association. Hozzáférés: 2024. augusztus 18.
- ↑ a b c d Barcytė D, Eikrem W, Engesmo A, Seoane S, Wohlmann J, Horák A, Yurchenko T, Eliáš M (2021. április 14.). „Olisthodiscus represents a new class of Ochrophyta”. J Phycol 57 (4), 1094–1118. o. DOI:10.1111/jpy.13155. PMID 33655496.
- ↑ Dorrell R, Liu F, Bowler C. Reconstructing Dynamic Evolutionary Events in Diatom Nuclear and Organelle Genomes, 06 Dorrell_plastids RD310821.pdf The Molecular Life of Diatoms [archivált változat]. Springer, 147–177. o.. DOI: 10.1007/978-3-030-92499-7_6 (2022). ISBN 978-3-030-92498-0. Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 18. [archiválás ideje: 2024. augusztus 18.]
- ↑ Graff van Creveld S, Coesel SN, Blaskowski S, Groussman RD, Schatz MJ, Armbrust EV (2023. június 6.). „Divergent functions of two clades of flavodoxin in diatoms mitigate oxidative stress and iron limitation”. eLife 12, e84392. o. DOI:10.7554/eLife.84392. PMID 37278403. PMC 10287166. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
- ↑ Silar, Philippe. Protistes Eucaryotes: Origine, Evolution et Biologie des Microbes Eucaryotes. HAL Archives-ouvertes, 1–462. o. (2016)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrysista című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
