Ciprus az őskorban

Ciprus az őskorban már a környező régiókkal együtt, körülbelül 11 000 évvel ezelőtt benépesült.

A legősibb, feltárt településének nyomai a sziget déli partjának közelében, Limassoltól néhány kilométerre keletre találhatóak. A Klimonasz régészeti területen feltárt falu fénykorát 2016-ban 10 600 és 11 200 évvel korábbra tették a régészek. A területen tűzhellyel és malomkővel rendelkező, három-hat méteres átmérőjű, kör alakú épületeket álltak, amelyeket földből és farudakból építettek egy központi épület köré. Számos kőből készült eszközt és kagylódíszt is találtak a régészek, illetve háziasított kutyák és macskák maradványait. A település lakói kisebb madarakra és vaddisznókra vadásztak, és a tönkebúza termesztésének és szitálásának nyomai is felfedezhetőek a faluban.^[1][2]

A Science magazin 2004-es beszámolója szerint 2001-ben, francia kutatók a közeli Szillurokambosz régészeti területen tártak föl egy 9500 éves sírt. A temetkezési hely arról is híres, hogy az elhunyt mellé egy – halálakor körülbelül nyolc hónapos – macskát temettek el: ez az ember és macska kapcsolatának legősibb bizonyítéka.^[3]

Nicosiától délre, az Aszprokremnosz régészeti területen talált leletek (használati tárgyak és egy kicsi női szobor) arra utalnak, hogy Cipruson már az újkőkorszakban, Krisztus előtt 8600–8800 évvel is léteztek települések, azaz a sziget a Földközi-tenger keleti medencéjének többi területével körülbelül egy időben népesedett be, nem pedig azok után ezer évvel, ahogy azt a kutatók korábban feltételezték.^[4]

A 20. századi feltárások során még csak a Krisztus előtti 6. évezrednél fiatalabb leletek kerültek elő. Így például, az 1927 és 1931 között, Einar Gjerstad svéd régész vezette ásatások során a régészek újkőkorszaki településeket fedeztek fel: északnyugaton, Limnítisz és keleten Frenarosz közelében, illetve az ősi Ledrát a sziget belsejében, a mai Nicosia közelében.

Az 1930-as és 1940-es években, Porfíriosz Dikaiosz vezetésével zajló régészeti kutatások szerint a sziget lakói Krisztus előtt 6000 évvel már kőből és sárból épült, iglu formájú (alacsony, kör alakú, boltozatos) épületekben éltek egyrészt a tengerpart közeli területeken, másrészt a sziget belsejében, a vízfolyások közelében. A korai szigetlakók művészeti tevékenységére utal, hogy a épületmaradványokon, fennmaradt kő- és terrakotta tárgyakon mintázat található. A korszakból fennmaradt legfontosabb régészeti helyszínek Kirokitia, Fília, Ágiosz Epiktitosz, Erími (aminek keletkezése körülbelül Kr. e. 3000-re tehető), Kalavaszosz, illetve Szotiria.

Ciprus az időszak kezdetén elszigetelt lehetett, ám később kereskedelmi kapcsolatok létesültek Kis-Ázsiával: az északi parton található Trulli településnek például kapcsolatai lehettek az anatóliai Kilikiával. A kapcsolatokra utal, hogy hasonlóság figyelhető meg a kirokítiai, az anatóliai és a thesszáliai használati tárgyak között.^[5]

• ↑ Phys.org, 2016.07.12.: Menelaos Hadjicostis: Digs uncover buildings in Cyprus' 11,000-year-old village (angol nyelven). Phys.org, 2016. július 12. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
• ↑ Múlt-Kor, 2016.07.13.: 11 ezeréves, virágzó falu épületeit tárták fel Cipruson. Múlt-Kor Történelmi Portál, 2016. július 13. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
• ↑ Múlt-Kor, 2013.12.11.: Ezer évvel korábban népesült be Ciprus. Múlt-Kor Történelmi Portál, 2013. december 11. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
• ↑ National Geographic, 2004.04.08.: John Pickrell: National Geographic Oldest Known Pet Cat? 9,500-Year-Old Burial Found on Cyprus (angol nyelven). National Geographic, 2004. április 8. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
• ↑ Spyridakis, 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977] 

• Remains of 20 circular buildings uncovered at Cyprus’ oldest village (angol nyelven). Cyprus Mail, 2016. július 12. [2016. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)