Co csuan
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Co csuan (Zuo zhuan) | |
A mű első oldala | |
Szerző | Co Csiu-ming (Zuo Qiuming) 左丘明 (kb. i. e. 5. sz.) |
Eredeti cím | Co csuan (Zuo zhuan) hagyományos kínai: 左傳 egyszerűsített kínai: 左传 |
Ország | Csu (Chu)-fejedelemség (Kína) |
Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
Téma | Kína történelme a Tavasz és ősz korszak idején |
Műfaj | történetírás |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | i. e. 389. után |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Co csuan | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 左傳 |
Egyszerűsített kínai | 左传 |
Mandarin pinjin | Zuǒ zhuàn |
Wade–Giles | Tso1 chuan4 |
Konfucianizmus |
---|
Kínai filozófia |
taoizmus · legizmus |
A konfuciánus kánon |
Négy könyv · Öt klasszikus |
Konfuciánus filozófusok |
Konfuciusz · Menciusz · Hszün-ce · Tung Csung-su |
Neokonfucianizmus |
Han Jü · Li Ao · Csou Tun-ji · Sao Jung · Csang Caj · Cseng Hao · Cseng Ji · Csu Hszi · Vang Jang-ming |
Kapcsolódó fogalmak |
Sablon:Konfucianizmus
|
A Co csuan a Tavasz és ősz (Csun-csiu (Chunqiu) 《春秋》) című történeti mű három fennmaradt kommentárjának egyike. A szerzőségét a kb. az i. e. 5. században működött Co Csiu-ming (Zuo Qiuming)nak 左丘明 tulajdonítják, akinek neve után a mű címét is kapta. Magyarul esetenként Co (Zuo) krónikájának vagy Co (Zuo) kommentárjainak fordítják. A mű a Tavasz és ősz korszak néven ismert, i. e. 722-től i. e. 568-ig terjedő időszak történelmét tárgyalja, így a kínai ókor történelemének egyik rendkívül fontos forrása.
Háttere
A Tavasz és ősz című történeti mű, amelyről a Csou (Zhou)-dinasztia első fele, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszak a nevét is kapta az egyik legjelentősebb és legkorábbi történeti mű. A történeti mű Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung (gong) 公) uralkodás alapján, kronologikus sorrendben tárgyalja a kínai ókor majd két és fél évszázadának történetét. Menciusz a szerzőségét magának Konfuciusznak tulajdonítja, és a konfuciánus öt szent könyv (vu csing (wu jing) 五經) egyike. Szövegét a hozzáírt, három fennmaradt kommentárjából ismerjük, melyek közül a legteljesebb és legfontosabb a Co csuan (Zuo zhuan). A legkorábbi bibliográfiák tanúsága szerint a krónikához eredetileg öt különböző szerző is készített kommentárt. A Co (Zuo)-féle kommentár mellett máig fennmaradt és ismert a Kung Jang (Gong Yang) 公羊 és a Ku (Gu) Liang 穀梁 által írt kommentár is. Ezeket ma a „Tavasz és ősz három kommentárja” néven emlegetik. A másik két kommentár elveszett, csak a szerzőjük neve ismert: Cou si (Zou shi) 鄒氏 és Csia si (Jia shi) 夾氏.[1]
Szerzősége és keletkezési kora
A történeti hagyomány a Co csuan (Zuo zhuan) szerzőségét Co Csiu-ming (Zuo Qiuming)nak 左丘明 tulajdonítja, akinek azonban az életéről rendkívül kevés adat áll a rendelkezésre. Valamikor az i. e. 5. században élhetett, Konfucius kortársa és Lu állam udvari írnoka volt.[2] Ezt azonban már a Tang-kori és később kínai tudósok is megkérdőjelezték. A modern filológia kutatások alapján sincs egységes álláspont a pontos keletkezési idejével kapcsolatban, de feltehetően valamikor i. e. 389. után íródhatott.[3]
Címváltozatai
A történelem során a mű több címen is ismertté vált, melyek mind a mai napig használatosak.
- Co csuan (Zuo zhuan) 《左傳》 – a leggyakrabban használt rövid cím
- Csun csiu Co si csuan (Chun qiu Zuo shi zhuan) 《春秋左氏傳》 – teljes cím
- Co si Csun csiu (Zuo shi Chun qiu) 《左氏春秋》 – eredeti cím
- Csun csiu Co si (Chun qiu Zuo shu) 《春秋左氏》 – a Han-korban használt címváltozat
- Co si (Zuo shi) 《左氏》 – a Han korban használt címváltozat
Tartalma
Lu 鲁 állam uralkodói | Uralkodás hossza (években) | Uralkodási időszak |
---|---|---|
Lu-beli Jin (Yin) fejedelem 鲁隐公 | 11 | i. e. 722 – 712 |
Lu-beli Huan fejedelem 鲁桓公 | 18 | i. e. 711 – 694 |
Lu-beli Csuang (Zhuang) fejedelem 鲁庄公 | 32 | i. e. 693 – 662 |
Lu-beli Min fejedelem 鲁闵公 | 2 | i. e. 661 – 660 |
Lu-beli Hszi (Xi) fejedelem 鲁僖公 | 33 | i. e. 659 – 627 |
Lu-beli Ven (Wen) fejedelem 鲁文公 | 18 | i. e. 626 – 609 |
Lu-beli Hszüan (Xuan) fejedelem 鲁宣公 | 18 | i. e. 608 – 591 |
Lu-beli Cseng (Cheng) fejedelem 鲁成公 | 18 | i. e. 590 – 573 |
Lu-beli Hsziang (Xiang) fejedelem 鲁襄公 | 31 | i. e. 572 – 542 |
Lu-beli Csao (Zhao) fejedelem 鲁昭公 | 32 | i. e. 541 – 510 |
Lu-beli Ting (Ding) fejedelem 鲁定公 | 15 | i. e. 509 – 495 |
Lu-beli Aj (Ai) fejedelem 鲁哀公 | 27 | i. e. 494 – 468 |
Fordításai
- Legge, James: The Chinese Classics, Vol. V, Parts I, II.
- Couvreur, Séraphin: Tch’ouen ts’ieou et Tso tschouan, vols. 1–3; Ho Kien Fou, 1914; reprinted Paris: Cathasia, 1951.
Magyarul
Magyar fordításban csak rövidebb szemelvények olvashatók a műből Csongor Barnabás és Hamar Imre fordításában.[4]
- Szemelvények a Co csuan-ból. A Tavasz és ősz krónikának Co mestertől való kommentárjaiból; vál., ford. Csongor Barnabás és Hamar Imre, szószedet Hamar Imre; Balassi, Bp., 1999 (Kínai-magyar irodalmi gyűjtemény, 2/3.)
Jegyzetek
- ↑ Cheng 1993 67. o.
- ↑ Cheng 1993 69. o.
- ↑ Cheng 1993 69-71. o.
- ↑ Csongor-Hamar 1999
Források
- ↑ Cheng 1993: Anne Cheng. "Ch'un ch'iu 春秋, Kung yang 公 羊, Ku liang 穀 梁 and Tso chuan 左 傳". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 67–76. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Csongor-Hamar: Csongor Barnabás – Hamar Imre. "Szemelvények a Co-csuanból. (A Tavasz és Ősz krónikának Co mestertől való kommentárjaiból)". In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/3. Balassi Kiadó, Budapest 1999. ISBN 963 506 304 0
Külső hivatkozások
- Chunqiu Zuozhuan A Co csuan (Zuo Zhuan) eredeti szövege James Legge angol fordításával
- Ókorportál
- Kína-portál