Csigó Pál : Jegyzetek, További információk Wikipédia, a szabad enciklopédia

Csigó Pál

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Csigó Pál
Született	1834. január 17.^[1] Diszel^[2]
Elhunyt	1895. március 18. (61 évesen)^[2] Nemesgulács^[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tisztviselő politikus
Tisztsége	szolgabíró (1867–1872, Tapolcai járás) magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1895. március 18.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Csigó Pál (Diszel, 1834. január 17. – Nemesgulács, 1895. március 17.) földbirtokos, szolgabíró, országgyűlési képviselő. Részt vett a Budavár körüli harcokban, majd a Komáromnál megfutamodó Jellasics kiűzésében. Tanulmányait 1854-ig folytatta.

1861-ben és 1867—1872-ig Zala megye tisztviselője, a tapolcai járásban Tapolca és vidéke szolgabírója, 1861-től megyei bizottsági tag, 1873—1891. között a tapolcai járásban az Újoncozó Bizottság polgári elnöke. Állandó kinevezett gazdasági tudósító, iskola látogató és a tapolcai vincellériskola felügyelő bizottságának tagja. Tagja a filoxéra ellen küzdő országos bizottságnak. Egyik alapítója, részvényese, második elnöke majd felügyelőbizottsági tagja volt a Tapolcai Takarékpénztár Rt.-nek. 1892-től a tapolcai kerület országgyűlési képviselője a Szabadelvű Párt színeiben. A Tapolca-keszthelyi vasútvonal kiépítésének aktív kezdeményezője és támogatója volt.

1858. október 11-én vette feleségül Kozáry Klárát (Zalabér, 1838.11. 13. – ?, 1906.08.04.), házasságukból 5 gyerek született: Csigó László, Csigó Kálmán, Csigó Ferencz, Csigó Aranka és Csigó Elza.