Csuporkafélék
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Gesneria cuneifolia nevű bársonylevélfaj példányai a drezdai botanikus kertben | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csuporkafélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csuporkafélék témájú kategóriát. |
A csuporkafélék vagy bársonylevélfélék (Gesneriaceae) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó növénycsalád. 147 vagy 148[2] növénynemzetség mintegy 3200 növényfaja tartozik ide, melyek többsége trópusi, illetve szubtrópusi lágy szárú növény vagy félcserje. Számos dísznövény található közöttük, mint például az afrikaiibolyák (Saintpaulia spp.) és a csuporkák (Sinningia spp.).[3]
A családba sorolt növények virágai kétoldali részarányosak (zigomorfak), kétivarúak; öt sziromlevelük összenőtt és kétajkú pártát, az öt csészelevélük ötcimpájú csészét alkot. A kettő vagy négy (ritkán öt) portokuk vagy lazán kapcsolódik egymáshoz, vagy párban állnak. A felső vagy középső állású magházukban egyetlen üreg található, amiben számos kis mag fejlődik a magház falán elhelyezkedő placentában (parietális placentáció).[3]
Nemzetségei
A családba 148 nemzetséget sorol az Encyclopedia of Life:[2]
- Acanthonema
- Achimenes – mesevirág[4]
- Aeschynanthus – szégyenlősvirág vagy rúzsvirág[4]
- Agalmyla
- Allocheilos
- Alloplectus
- Allostigma
- Alsobia – árnyékcsuporka (lásd még Episcia)[4]
- Amalophyllon
- Anetanthus
- Anna
- Asteranthera
- Beccarinda
- Bellonia
- Besleria
- Boea
- Boeica
- Briggsia
- Briggsiopsis
- Cathayanthe
- Championia
- Chautemsia
- Chirita – ujjasvirág[4]
- Chiritopsis
- Chrysothemis
- Cobananthus
- Codonanthe – hangyacsengő[4]
- Codonanthopsis
- Colpogyne
- Columnea – szájvirág[4]
- Conandron
- Corallodiscus
- Coronanthera
- Corytoplectus
- Crantzia
- Cremersia
- Cremosperma
- Cremospermopsis
- Cyrtandra
- Cyrtandromoea
- Cyrtandropsis
- Dalbergaria
- Deinostigma
- Depanthus
- Diastema
- Didissandra
- Didymocarpus
- Didymostigma
- Drymonia
- Emarhendia
- Episcia – árnyékcsuporka (lásd még Alsobia)[4]
- Epithema
- Eucodonia
- Fieldia
- Gasteranthus
- Gesneria – bársonylevél[4]
- Glossoloma
- Gloxinella
- Gloxinia – gloxínia[4]
- Gloxiniopsis
- Goyazia
- Gyrocheilos
- Gyrogyne
- Haberlea – háberlea vagy Haberle-virág[4]
- Hemiboea
- Hemiboeopsis
- Henckelia
- Heppiella
- Hexatheca
- Hovanella
- Hypocyrta
- Jancaea
- Jerdonia
- Kaisupeea
- Kohleria
- Lampadaria
- Lembocarpus
- Leptoboea
- Litostigma
- Loxonia
- Loxostigma
- Lysionotus
- Mandirola
- Metapetrocosmea
- Mitraria
- Monophyllaea
- Monopyle
- Moussonia
- Napeanthus
- Nautilocalyx – csigacsupor[4]
- Negria
- Nematanthus
- Neomortonia
- Niphaea
- Nodonema
- Nomopyle
- Oerstedina
- Orchadocarpa
- Oreocharis
- Ornithoboea
- Paliavana
- Paraboea
- Paradrymonia
- Pearcea
- Pentadenia
- Petrocodon
- Petrocosmea
- Pheidonocarpa
- Phinaea
- Phylloboea
- Platystemma
- Primulina
- Pseudochirita
- Ramonda – ramonda vagy Ramond-virág[4]
- Raphiocarpus
- Reldia
- Resia
- Rhabdothamnopsis
- Rhabdothamnus
- Rhoogeton
- Rhynchoglossum
- Rhynchotechum
- Rhytidophyllum
- Ridleyandra
- Rufodorsia
- Saintpaulia – afrikaiibolya[4]
- Sanango
- Sarmienta
- Schizoboea
- Seemannia
- Senyumia
- Sepikaea
- Sinningia – csuporka[4]
- Smithiantha – gyűszűcsupor[4]
- Solenophora
- Spelaeanthus
- Sphaerorrhiza
- Stauranthera
- Streptocarpus – egylevelűvirág, sziklevélvirág vagy fokföldikankalin[4]
- Tetraphyllum
- Titanotrichum
- Trachystigma
- Trichosporum
- Trisepalum
- Tylopsacas
- Vanhouttea
- Wentsaiboea
- Whytockia
Jegyzetek
- ↑ https://www.ipni.org/n/30000905-2
- ↑ a b https://eol.org/pages/4423/names
- ↑ a b https://www.britannica.com/plant/Gesneriaceae
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 290., 292., 297., 335., 340., 341., 368., 384., 385., 389., 433., 476., 488., 505., 506., 514. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
