Daniel Gottlieb Messerschmidt

Daniel Gottlieb Messerschmidt
Született	1685. szeptember 16.[1] Danzig
Elhunyt	1735. március 25. (49 évesen)[2] 1735 (49-50 évesen)[1] Szentpétervár
Állampolgársága	német orosz
Foglalkozása	felfedező geográfus térképész botanikus természettudós
Iskolái	Jénai Egyetem Luther Márton Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Gottlieb Messerschmidt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Daniel Gottlieb Messerschmidt (orosz nyelven: Да́ниэль Го́тлиб Ме́ссершмидт; Danzig, 1685. szeptember 16. – Szentpétervár, 1735. március 25.) német orvos, természet- és földrajztudós, aki az elsők között végezte el Szibéria tudományos feltárását, amelynek eredményeképpen került elő az első fosszilis mamut.

Daniel Gottlieb Messerschmidt Danzingban született, majd Jénában és Halleben orvostudományt tanult, ahol 1713-ban doktori címet is szerzett "... az agy, mint minden orvostudomány uralkodó elve" címmel, és orvosként Danzigban telepedett le. Tanulmányozta Johann Philipp Breyne (1680-1764) természettudományi gyűjteményeit, és Robert Erskine, a Kunstkamera felügyelője révén meghívást kapott Szentpétervárra, ahova 1718. április 9-én érkezett meg, és 1716-ban mutatták be Nagy Péter orosz cárnak, aki 1718. november 5-i rendeletével megbízta Messerschmidtet, hogy "gyűjtsön ritkaságokat és gyógynövényeket" Szibériából, ő pedig L. Blumentrostnak jelentett.

Messerschmidt 1719. szeptember 5-én indult útnak Moszkvából Nyizsnyij Novgorodon, Hljnovon, Szolikamszkon, Turinszkon, Tyumenen, Tobolszkon, Tomszkon, Kuznyecken, Abakanon, Krasznojarszkon, Acsinszkon, a Szajan-hegységen, Mangazejan, Alsó-Tunguskan, Irkutszkon, Nercsinszkij Zavodon keresztül és vissza. Ez volt az első természettudós utazás ezen a terra incognitán, amely közel nyolc évig tartott. Számos megfigyelést végzett a néprajz, zoológia és botanika területén, feltárta az első ismert fosszilis mamutmaradványokat is. Messerschmidt két egyszerű eszközt használt az adatok és leletek gyűjtésére; írásos naplójegyzeteket és dobozokat, megteremtve ezzel a természettudós felfedezések egy évszázadon át tartó hagyományát. Tobolszkban Messerschmidt találkozott a poltavai csatában fogságba esett és Szibériába száműzött svéd alezredessel, Philip Johan von Strahlenberggel.

Strahlenberg több expedíció során is elkísérte Messerschmidtet, és később publikálta Messerschmidt néhány megfigyelését is. Messerschmidt egészen a Bajkál-tótól keletre fekvő Argunig fedezett fel területeket. Az utazás azonban kimerítette, és 1728 februárjában visszatért Szentpétervárra. Messerschmidt 500 rubelt kapott fizetésként, de munkatársai gyakran nem kaptak fizetést. Soha nem lett a Tudományos Akadémia tagja, és 1735-ben szegénységben halt meg.

Messerschmidt 1729-ben feleségül vette a szentpétervári Brigitte Helene Böchlert (1714/15–1761). A párnak egy lánya született († 1776 után).^[3] Az özvegy másodszor is férjhez ment Georg Wilhelm Steller felfedezőhöz, de a pár hamarosan újra elvált.^[4]

Messerschmidt fennmaradt feljegyzéseit és gyűjteményeit, a Szentpétervári Tudományos Akadémián őrizték. Teljes naplóját és térképeit csak jóval később adták ki. 202 lapból álló, bőrfólióba kötött útinaplójában 149 ásványt, 1290 növényt - amelyek közül 359-et csak Oroszországban találtak - és több mint 260 gerinces állatot írt le, a feljegyzések nagy részét segítői készítették oroszul, míg ő maga németül írt. Emlékére szobrot állítottak Hanti-Manszijszkban.

• Ilse Jahn: Messerschmidt (Messerschmied), Daniel Gottlieb. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 17. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1994, ISBN 3-428-00198-2, 217. és 218. oldal (Digitalisat).
• Werner Lehfeldt (Larisa D. Bondar és Michael Knüppel közreműködésével ): Daniel Gottlieb Messerschmidt (1685–1735). Der erste Erforscher Sibiriens. Versuch einer Annäherung an einen großen Wissenschaftler. Universitätsverlag Göttingen, Göttingen 2023 (Abhandlungen der Niedersächsischen Akademie der Wissenschaften zu Göttingen; Neue Folg; 54), ISBN 978-3-86395-565-6 (németül)
• Han F. Vermeulen: 'Enlightenment and Pietism. D. G. Messerschmidt and the Early Exploration of Siberia'. (=Ch.3). In: Han F. Vermeulen: Before Boas. The Genesis of Ethnography and Ethnology in the German Enlightenment. Lincoln & London, University of Nebraska Press, 2016. ISBN 978-0-8032-5542-5 87–130. oldal

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Daniel Gottlieb Messerschmidt című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Daniel Gottlieb Messerschmidt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• te Heesen, Anke (2000). "Boxes in Nature". Studies in History and Philosophy of Science Part A. 31 (3): 381–403. Bibcode:2000SHPSA..31..381T. doi:10.1016/S0039-3681(00)00017-0.
• Sobolev, V. S. (2019). "The first scientific journey in Siberia. On the 300th anniversary of D.G. Messerschmidt's expedition". Вестник Российской академии наук. 89 (1): 83–88. doi:10.31857/S0869-587389183-88. ISSN 0869-5873.
• von Strahlenberg, Ph. J. (1730). Das Nord- und Östliche Theil von Europa und Asia. Stockholm. (Digitalisat).
• Egerton, Frank N. (2008). "A History of the Ecological Sciences, Part 27: Naturalists Explore Russia and the North Pacific During the 1700s". Bulletin of the Ecological Society of America. 89 (1): 39–60. doi:10.1890/0012-9623(2008)89[39:AHOTES]2.0.CO;2.
• Messerschmidt, D. G. (1962–1977). Forschungsreise durch Sibirien 1720–1727, 1–5. kötet, szerkesztette: E. Winter és N.A. Figurovskij. Quellen und Studien zur Geschichte Osteuropas. Berlin. ISSN 0079-9114.