Enrico Mainardi

Enrico Mainardi
Született	1897. május 19.[1][2][3][4][5] Milánó[6]
Elhunyt	1976. április 11. (78 évesen)[1][2] 1976. április 10. (78 évesen)[7][6] München[6]
Állampolgársága	olasz (1946. június 18. – 1976. április 11.) olasz (1897. május 19. – 1946. június 18.)
Foglalkozása	zeneszerző karmester zenepedagógus gordonkaművész tanár
Iskolái	Milánói Konzervatórium
Sablon • Wikidata • Segítség

Enrico Mainardi (Milánó, 1897. május 19. – München, 1976. április 10.) olasz csellista, zeneszerző és karmester.

Nagyon fiatalon végzett a Milánói Konzervatóriumban,^[8] azonnal megkezdte koncertkarrierjét, szólistaként és kamaraegyüttesben is, olyan rangos előadókkal lépett fel, mint Dohnányi Ernő, Ildebrando Pizzetti, Edwin Fischer és Carlo Zecchi.

1933-tól a római Accademia Nazionale di Santa Cecilia cselló mesterkurzusát tartotta, külföldön is tanított: Berlinben,^[8] Salzburgban és Luzernben, ahová Perényi Miklóst is meghívta.

Zenészként teljesen a vezénylésnek (1952) és a zeneszerzésnek szentelte magát, egy nagy kamaraprodukcióval, amelyben a cselló játssza a főszerepet.

1967-ben triót alapított Severino Gazzellonival és Guido Agostival.

• Koncert csellóra és vonósokra (1966)
• Kvartett (1951)
• Majdnem fantázia szonáta csellóra (1962)
• 6 Transzcendentális Tanulmány (1923-1953)

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Enrico Mainardi című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.