Ernst Joachim Förster

Ernst Joachim Förster
Született	1800. április 8.[1][2][3][4] Münchengosserstädt
Elhunyt	1885. április 29. (85 évesen)[1][2][3][4] München
Állampolgársága	Szász–Meiningeni Hercegség
Foglalkozása	művészettörténész festőművész író
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Joachim Förster témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ernst Joachim Förster (Münchengosserstädt, 1800. április 8. – München, 1885. április 29.) német festő és művészettörténetíró.

Jénában és Berlinben a bölcsészet és hittudományokat tanulta; de később a művészethez fordult, Münchenbe ment, s ott Cornelius útmutatása mellett képezte magát, s részt vett a szoborgyűjtemény (glyptotheca) freskófestéseiben, az udvarkert ívcsarnokai (Wittelsbach Otto) jelenetei festéseiben, valamint segédkezett a bonni aula kifestésében. Később azonban Miksa bajor trónörökös megbízásából Olaszországban tett útjának hatása alatt, művészettörténettel kezdett foglalkozni és Beiträge zur neuern Kunstgeschichte (Lipcse, 1836) c. első művével a tübingeni egyetemen doktori címet nyert. Apósának, Jean Paulnak életét és műveit több munkában ismertette. Schorn halála után Franz Kuglerrel együtt szerkesztette a berlini Kunstblatt-ot és befejezte a Vasari-féle életrajzoknak német fordítását, melyet Schorn kezdett meg (Stuttgart, 1843—49, 6 kötet). 1859-től a müncheni Schiller alapítvány elnöke, valamint a német Schilleralapítvány igazgató tanácsának tagja volt. Összes írásainak gyűjteménye 1863-ban Münchenben jelent meg.

• Beiträge zur neuern Kunstgeschichte (Lipcse, 1836)
• Briefe über Maierei, in Bezug auf die Gemäldesammlungen in Berlin, Dresden, München (Stuttgart, 1838);
• Handbuch für Reisende in Italien (München, 1840);
• Die Wandgemälde der St. Georgenkapelle zu Padua (Berlin, 1841);
• Handbuch für Reisende in Deutschland (München, 1847);
• Leben und Werke des fra Angelico da Fiesole (Regensburg, 1859);
• Vorschule der Kunstgeschichte (Lipcse, 1862);
• Denkmale deutscher Baukunst, Bildnerei und Malerei (Lipcse, 1853—69, 12 kötet);
• Geschichte der deutschen Kunst (Lipcse, 1851—60, 5 kötet);
• Vermischte Schriften (München, 1862);
• Reise durch Belgien nach Paris und Burgund (Lipcse, 1865);
• Raphael (Lipcse, 1867—69, 2 kötet);
• Geschichte der italienischen Kunst (Lipcse, 1869—78 5 kötet);
• Denkmale italienischer Malerei (Lipcse, 1870—82, 4 kötet);
• Die deutsche Kunst in Bild und Wort (Lipcse, 1879)

• A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894) 486-487. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
• Egyetemes Magyar Encyclopaedia 8. Érczhegység-Görög nyelv (Pest, 1870) 398-399. hasábok. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
• Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880) 620. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
• Révai Nagy Lexikona, 8. kötet: Földpálya-Grec (1913) 27. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. december 17.)