Erzsébet lotaringiai hercegnő

Erzsébet lotaringiai hercegnő
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Lotaringiai-ház
Született	1574. október 9.[1][2] Nancy[3]
Elhunyt	1635. január 4. (60 évesen)[1] Braunau am Inn[3]
Nyughelye	Szent Mihály-templom
Édesapja	III. Károly lotaringiai herceg
Édesanyja	Valois Klaudia lotaringiai hercegné
Testvére(i)	ÍI. Ferenc lotaringiai herceg Charles de Lorraine II. Henrik lotaringiai herceg Catherine de Lorraine Krisztina lotaringiai hercegnő Antoinette de Lorraine
Házastársa	I. Miksa bajor választófejedelem
Vallás	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet lotaringiai hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erzsébet Renáta (franciául: Élisabeth Renée, németül: Elisabeth Renata; Nancy, Lotaringia, 1574. október 9. – Braunau am Inn, Bajorország, 1635. január 4.) lotaringiai hercegnő, I. Miksa bajor uralkodóval kötött házassága révén előbb Bajorország hercegnéje 1597-től 1623-ig, majd Bajorország választófejedelemnéja 1635-ben bekövetkezett haláláig.^[4] Nem születtek gyermekei.

A hercegnő 1574. október 9-én született az akkor a Lotaringiai Hercegségben található Nancy városában (ma Franciaország), a ˞˞Lotaringiai-ház tagjaként. Édesapja az uralkodó herceg, III. Károly, míg édesanyja a Valois-házból származó Franciaországi Klaudia, II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné leánya volt.

A hercegnő volt szülei kilenc gyermeke közül a második legfiatalabb, egyben az ötödik leány. Felnőttkort megélt testvérei között van két későbbi lotaringiai uralkodó hercegː II. Henrik és II. Ferenc. További testvérei voltakː Krisztina toszkánai nagyhercegné, Károly, Metz és Strasbourg püspöke, valamint Krisztina jülich–kleve–bergi hercegné és Katalin, Remiremont rendfőnökasszonya is.

1595. február 9-én, szülővárosban, Nancyben feleségül ment első-unokatestvéréhez, a bajor trónörököshöz, Miksához, V. Vilmos herceg és Lotaringiai Renáta (apai nagynénjének) fiához. A házasságra azért került sor, hogy megerősítsék a két katolikus dinasztia, a Lotaringiai- és a bajor Wittelsbach-ház kapcsolatát, hogy ezáltal is közelebb kerüljön Bajorország a Francia Királysághoz. Apja házassági tervei a Toszkánai Nagyhercegségre is kiterjedtekː Erzsébet nővére, Krisztina hercegnő I. Ferdinando de’ Medici nagyherceg felesége lett még 1589-ben.

Apósa, Vilmos herceg 1597-ben bekövetkezett halálát követően férje került hatalomra, Erzsébet ezzel Bajorország hercegnéje lett. Kapcsolatukból nem születtek gyermekek a hercegné meddősége miatt. Ennek ellenére hitvesével harmonikus kapcsolat alakult ki közöttük, házasságuk boldognak bizonyult.^[5] Házasságuk politikai szempontból azonban kudarcnak bizonyult a gyermektelenség okán, mivel így nem volt biztosítva a bajor utódlás.

Erzsébetet mélyen hívő katolikusként írják le, aki sok időt fordított vallási kötelezettségeinek. Friss házasként élénknek és örömtelinek látták, ám a kor előrehaladtával melankolikusabb és depresszívebb lett. A bajor politikában nem rendelkezett befolyással, ám sokat jótékonykodott.^[5]

Hosszas betegeskedés után 1635. január 4-én hunyt el, hatvanéves korában. Mivel házasságából nem születtek utódok, így hitvese pár hónappal halálát követően újból megházasodottː a Habsburg-házból való Ausztriai Mária Anna főhercegnőt, II. Ferdinánd német-római császár leányát vette feleségül, akitől egy évvel később megszületett első fia és örököse, a későbbi Ferdinánd Mária választófejedelem.