Farkas-lemma

A Farkas-lemma a lineáris programozás fontos tétele, amelynek sokféle alakja van. A Fredholm-alternatíva általánosításának is tekinthető. Farkas Gyula magyar matematikus-fizikus dolgozta ki és publikálta 1902-ben. Harold W. Kuhn és Albert W. Tucker amerikai matematikusok fél évszázad elteltével, 1950-ben ismerték fel a lemma jelentőségét, amely a lineáris optimalizáláselmélet egyik alaptétele lett.

Standard alak

Legyen adva egy A {\displaystyle A} mátrix, és egy vele dimenziók szerint összeillő b {\displaystyle b} vektor. Ekkor

  • az { A x = b {\displaystyle \{Ax=b} , x 0 } {\displaystyle x\geq 0\}} primál
  • és az { y A 0 {\displaystyle \{yA\geq 0} , y b < 0 } {\displaystyle yb<0\}} duál

rendszerek közül pontosan az egyik oldható meg.

Bizonyítás

Mindkét rendszer nyilván nem oldható meg, hiszen akkor az x , y {\displaystyle x,\,y} megoldásokra az 0 ( y A ) x = y ( A x ) = y b < 0 {\displaystyle 0\leq (yA)x=y(Ax)=yb<0} ellentmondást kapnánk. Ha a primál rendszernek nincs megoldása, akkor a { A x : x 0 } {\displaystyle \{Ax:x\geq 0\}} generált kúpnak megfelelő metszetkúp nem tartalmazza b {\displaystyle b} -t, azaz b {\displaystyle b} nincs benne kúpot definiáló homogén félterek metszetében. Ez csak úgy lehetséges, ha b {\displaystyle b} legalább az egyik ilyen féltérben nincs benne. A féltér a kúp minden elemét tartalmazza, így A {\displaystyle A} oszlopait is. Ezen féltér y {\displaystyle y} normálisa megoldja a duál rendszert, ugyanis az előbbiek szerint y A 0 {\displaystyle yA\geq 0} és y b < 0 {\displaystyle yb<0} .

Néhány további alak

A tételt sokféle alakban használják. Ezek mindegyike levezethető a standard alakból. Mindegyikben a primál feladat akkor és csak akkor oldható meg, ha nincs duál megoldás.

  • { A x = b , x 0 } {\displaystyle \{Ax=b,\,x\geq 0\}} primál és { y A 0 , y b = 1 } {\displaystyle \{yA\leq 0,\,yb=-1\}} duál
  • Q x b {\displaystyle Qx\leq b} primál és { y 0 , y Q = 0 , y b = 1 } {\displaystyle \{y\geq 0,\,yQ=0,\,yb=-1\}} duál
  • { B x b , x 0 } {\displaystyle \{Bx\leq b,\,x\geq 0\}} primál és { y 0 , y B 0 , y b = 1 } {\displaystyle \{y\geq 0,\,yB\geq 0,\,yb=-1\}} duál

Bonyolultabb alakok:

  • { P x = b 0 , Q x b 1 } {\displaystyle \{Px=b_{0},\,Qx\leq b_{1}\}} primál és { y 0 P + y 1 Q = 0 , y 1 0 , y b = 1 } {\displaystyle \{y_{0}P+y_{1}Q=0,\,y_{1}\geq 0,\,yb=-1\}} duál, ahol b = ( b 0 , b 1 ) {\displaystyle b=(b_{0},b_{1})} és y = ( y 0 , y 1 ) {\displaystyle y=(y_{0},y_{1})} .
  • { P x 0 + A x 1 = b , q x 1 0 } {\displaystyle \{Px_{0}+Ax_{1}=b,\,qx_{1}\geq 0\}} primál és { y P = 0 , y A 0 , y b = 1 } {\displaystyle \{yP=0,\,yA\geq 0,\,yb=-1\}} duál, ahol x = ( x 0 , x 1 ) {\displaystyle x=(x_{0},x_{1})}

Általános alak

A Fredholm-alternatíva és a Farkas-lemma közös általánosítása:

  • { P x 0 + A x 1 = b 0 , Q x 0 + B x 1 b 1 , x 1 0 } {\displaystyle \{Px_{0}+Ax_{1}=b_{0},\,Qx_{0}+Bx_{1}\leq b_{1},\,x_{1}\geq 0\}} primál és { y 0 P + y 1 Q = 0 , y 0 A + y 1 B 0 , y 1 0 , y b = 1 } {\displaystyle \{y_{0}P+y_{1}Q=0,\,y_{0}A+y_{1}B\geq 0,\,y_{1}\geq 0,\,yb=-1\}} duál, ahol x = ( x 0 , x 1 ) {\displaystyle x=(x_{0},x_{1})} , b = ( b 0 , b 1 ) {\displaystyle b=(b_{0},b_{1})} és y = ( y 0 , y 1 ) {\displaystyle y=(y_{0},y_{1})} .

Balról szorzós alak

Az { y 0 P + y 1 Q = c 0 , y 0 A + y 1 B c 1 , y 1 0 } {\displaystyle \{y_{0}P+y_{1}Q=c_{0},\,y_{0}A+y_{1}B\geq c_{1},\,y_{1}\geq 0\}} primál rendszer akkor és csak akkor oldható meg, ha a { P x 0 + A x 1 = 0 , Q x 0 + B x 1 0 , x 1 0 , c 0 x 0 + c 1 x 1 0 } {\displaystyle \{Px_{0}+Ax_{1}=0,\,Qx_{0}+Bx_{1}\leq 0,\,x_{1}\geq 0,\,c_{0}x_{0}+c_{1}x_{1}\geq 0\}} duál rendszernek nincs x = ( x 0 , x 1 ) {\displaystyle x=(x_{0},x_{1})} megoldása.

Alkalmazások

A tétel segítségével bizonyítható például:

  • a lineáris és a logikai következmények tétele
  • két diszjunkt poliéderhez mindig van őket szigorúan elválasztó hipersík
  • Carathéodory-elv
  • Helly tétele
  • Kirchberger tétele
  • sztochasztikus mátrix transzponáltjának egyik sajátértéke az 1 szám
  • a dualitástétel

Források

  • Frank András: Operációkutatás. (Pdf formátumú egyetemi jegyzet; Cs.elte.hu).
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap