Fojtóbabok

Fojtóbabok
Kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae) Nemzetség- csoport: Phaseoleae Alnemzetség- csoport: Glycininae Benth. (1837) Nemzetség: Pueraria DC.
Szinonimák
Bujacia E.Mey. Zeydora Lour. ex Gomes Mach.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fojtóbabok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fojtóbabok témájú kategóriát.

A fojtóbabok (Pueraria) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség.

A fojtóbabfajok előfordulási területe Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia déli fele. Pakisztántól Japánig és Új-Guineáig sokfelé megtalálhatóak. Az ausztráliai Északi területen is őshonos ez a növénynemzetség. Ausztrália keleti felébe, Ázsia más térségeibe, Ukrajnába, Afrika nagy részére, valamint elszórtan az Amerikákba betelepítették eme növények némelyikét.

A nemzetségbe az alábbi 17 faj tartozik:

• Pueraria alopecuroides Craib
• Pueraria bella Prain
• Pueraria bouffordii H.Ohashi
• Pueraria calycina Franch.
• Pueraria candollei Wall. ex Benth.
• Pueraria edulis Pamp.
• Pueraria garhwalensis L.R.Dangwal & D.S.Rawat
• Pueraria imbricata Maesen
• Pueraria lacei Craib
• Pueraria maesenii Niyomdham
• Pueraria mirifica Airy Shaw & Suvat.
• kudzu nyílgyökér (Pueraria montana) (Lour.) Merr.
• Pueraria neocaledonica Harms
• Pueraria pulcherrima Merr. ex Koord.-Schum.
• Pueraria sikkimensis Prain
• Pueraria tuberosa (Roxb. ex Willd.) DC. - típusfaj
• Pueraria xyzhui H.Ohashi & Iokawa

• Pueraria DC. Plants of the World Online
• Accepted species Plants of the World Online
• Green, M.L. 1929. Prop. Brit. Bot. 176.
• USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Pueraria DC. in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 2013-11-17