Gépzongora (regény)

Ez a szócikk Kurt Vonnegut, Jr. regényéről szól. Hasonló címmel lásd még: Gépzongora.

A Gépzongora (angolul: Player Piano) Kurt Vonnegut 1952-ben megjelent első regénye. A regény 1954-es kiadásának a címe Utopia 14 és ezt követve az első magyar fordítás is Utópia 14 címmel jelent meg 1972-ben, majd Utópia címmel 1993-ban. Az első magyar fordítás szövege azonban még cenzúrázott volt, a cenzúrázatlan változat 2006-ban jelent meg először, a regény első kiadásának címét alapul véve Gépzongora címmel.

Alább a cselekmény részletei következnek!

Vonnegut első regényének központjában a modern technika uralta jövő és az ennek eljövetelét előmozdító, elitista és öntelt mérnöktársadalom áll. A mérnökök minden munkafolyamatot automatizálnak, minden a gépek felügyelete alatt áll, de azt, hogy ezzel az embereket megfosztják a hasznosság érzésétől, már nem veszik figyelembe. Felfogásuk szerint a mérnökökön kívül mindenki felesleges, ugyanakkor mindenkinek hálát kell éreznie az életet „megkönnyítő” mérnökök iránt. E kiváltságos technokraták egyike, az Ilium Művek^[1] mérnöke, Paul Proteus szembesül az egyszerű emberek és önnön boldogtalanságával, egyszersmind a gyárban végzett munka általánosan elidegenítő jellegével. Csatlakozik egy kialakulóban lévő mérnökellenes forradalomhoz, majd a mozgalom egyik vezetője lesz. A felkelők sikeresen elfoglalják Ilium városát, szétverik a gépeket, majd – immár hasznos elfoglaltságot találván maguknak – szép sorban megjavítják őket. Ezzel aztán kezdetét veszi a „szép, új világ” újbóli felépítése: a gépromboló forradalom elbukott. Ebben az első regényében a General Electric embertelen világában tapasztalt élményeit dolgozta fel antiutópisztikus módon, s bár a könyv végkifejlete reménytelenséget, kiúttalanságot sugall, a kezdő író szellemessége, nyelvi fordulatai és antropológián edzett emberismerete, társadalomelemző vénája már itt is megmutatkozik.^[2]

A regény mellékszála ugyanezt a történetet egy külső szemlélő, a bratpuhri sah szemszögéből meséli el. A sah szemszögéből nézve is ugyanazok a problémák válnak nyilvánvalóvá, amelyekkel Paul Proteus a rendszert belülről ismerve szembesül.^[3]

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

1. Player Piano, Scribner, 1952^[4]
2. Utopia 14, Bantam, 1954^[4]
3. Player Piano, Holt, 1966^[4]

1. Utópia 14; ford. Vajda Gábor, utószó Kuczka Péter; Kossuth, Bp., 1972 (Fantasztikus sorozat)
2. Utópia; ford. Vajda Gábor; Totem, Bp., 1993
3. Gépzongora; ford. Molnár István; Maecenas, Bp., 2006
4. Gépzongora, Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 2013, ford.: Molnár István^[5]

• Utópia, Totem Kiadó, Budapest, 1993., ISBN 963-7888-19-5

• http://www.vonnegutweb.com/
• Könyvismertető az 1972-es kiadáshoz az ekultúra oldalán
• Könyvismertető a 2006-os kiadáshoz az ekultúra oldalán