Gránátpitta
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Erythropitta granatina (Temminck, 1830) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gránátpitta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gránátpitta témájú kategóriát. |
A gránátpitta (Erythropitta granatina) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pittafélék (Pittidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1830-ban, a Pitta nembe Pitta granatina néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]
Alfajai
- Erythropitta granatina coccinea Eyton, 1839
- Erythropitta granatina granatina Temminck, 1830
- Erythropitta granatina ussheri Gould, 1877 vagy Erythropitta ussheri
Előfordulása
Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Szingapúr és Thaiföld területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők, valamint másodlagos erdők. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 15–16 centiméter, testtömege 53–70 gramm.[5]
Életmódja
Rovarokkal és kisebb csigákkal táplálkozik, de gyümölcsmagokat is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, de az erdőirtások miatt folyamatosan csökken, ennek következményeként egyedszáma is csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
