Interpniktogének
Az interpniktogének a pniktogének (nitrogéncsoport elemei) egymással alkotott vegyületei.
Interpniktogének összefoglaló táblázata
N | P | As | Sb | Bi | |
---|---|---|---|---|---|
N | |||||
P | |||||
As | |||||
Sb | |||||
Bi |
A foszfor pniktogenidjei
- Foszfor-nitrid (PN): a foszfor-nitrid egy fehér vagy sárga-narancssárga színű, szilárd vegyület. Olvadáspontja 800 °C, melyet elérve bomlik, emiatt forráspontja ismeretlen. Sűrűsége 2,51 g/cm. Vízben oldva ammónia keletkezik belőle. Fehér vagy sárga-narancssárga por. Ammóniaszagú a nedves levegőn. Hevítve ammónia keletkezik belőle. Száraz, nedves helyen tárolandó.[1]
Az arzén pniktogenidjei
- Arzén-nitrid (AsN): Relatív molekulatömege 88,928 g/mol. Szilárd állapotban polimer.[2][3]
- Arzén-foszfid (AsP3): Az arzén-foszfid a fehérfoszforhoz hasonlóan tetraéderes. Relatív molekulatömege 167,84 g/mol. Félvezetőként használják lézerekben.[4]
Az antimon pniktogenidjei
- Antimon-nitrid (SbN): Relatív molekulatömege 135,767 g/mol. Olvadáspontján bomlik. Sűrűsége 6,697 g/cm3.[5][6]
- Antimon-foszfid (SbP): Relatív molekulatömege 152,734 g/mol. Félvezetőként használják lézerekben.[7][8][9]
- Antimon-arzenid (SbAs): Kristályai hexagonálisak. Relatív molekulatömege 196,68 g/mol. Olvadáspontja 680 °C. Sűrűsége 5,78 g/cm3 20 °C-on. Hideg, száraz, sötét helyen tárolandó. Hevítésre bomlik. As3− és Sb3+ ionok alkotják. Vízzel hevesen reagál, a reakcióban korrozív és toxikus gázok keletkeznek. Fémekkel reakcióba lépve hidrogéngázt szabadít fel.[10]
A bizmut pniktogenidjei
- Bizmut-nitrid (BiN): Relatív molekulatömege 222,99 g/mol. Benne a bizmut- és a nitrogénatom közt egy hármas kovalens kötés van.[11]
- Bizmut-antimonid (BiSb): több különböző bizmut-antimonid van BixSby általános összegképlettel.[12]
Jegyzetek
- ↑ Phosphorus Nitride - Description. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
- ↑ Oligomeric arsenic nitrides
- ↑ Arsenic Nitride gas (AsN) - Property Index. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- ↑ [1]
- ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- ↑ [2]
- ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ [5]
- ↑ [6][halott link]
- Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap