Jacobi–Anger-azonosság
A matematikában a Jacobi–Anger-azonosság (más néven Jacobi–Anger-kiterjesztés) a trigonometrikus függvények exponenciálisainak kiterjesztése a harmonikusaikra alapozva.
Ez a kiterjesztés hasznos lehet a fizikában (például síkhullámok és hengerhullámok konvertálásakor) és a jelfeldolgozás területén (FM-jelek leírása).
Az azonosságot két 19. századi matematikus, Carl Jacobi és Carl Theodor Anger után nevezték el.
Az azonosság legáltalánosabb alakja: [1][2]
és
ahol az n. Bessel-függvény. Felhasználva a összefüggést, n egész számra érvényes módon, kapjuk:[1][2]
A következő valós értékű változatok is hasznosak lehetnek:[3]
Irodalom
- Colton, David; Kress, Rainer: Handbook of Mathematical Functions with Formulas, Graphs, and Mathematical Tables, "Chapter 9". (hely nélkül): New York: Dover. 1998. 355. o. ISBN 978-0486612720
- Cuyt, Annie; Petersen, Vigdis; Verdonk, Brigitte; Waadeland, Haakon; Jones, William: Handbook of continued fractions for special functions. (hely nélkül): Springer. 2008. ISBN 978-1-4020-6948-2
Kapcsolódó szócikkek
- Trigonometria
- Hullámtan
- Exponenciális függvény
Források
- ↑ a b Colton & Kress (1998) p. 32.
- ↑ a b Cuyt et al. (2008) p. 344.
- ↑ Abramowitz & Stegun (1965) p. 361, 9.1.42–45
- Angolul röviden
- Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap