Kárpótlási jegy

Értékpapírok
Értékpapírok
Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet
Piacok
Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac
Részvények
Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés
Befektetési alapok
Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)
Származtatott ügyletek
Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív
Sablon:Értékpapírok m v sz

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A kárpótlási jegy fogalmát Magyarországon az 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény határozza meg. A kárpótlási jegy egy olyan speciális értékpapír, amelyet a magyar állam a meghatározott feltételeknek megfelelő kárpótoltak részére bocsátott ki a kárpótlás mértékének megfelelő értékben.^[1]

A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír.

A kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozik. A kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a.

A kárpótlási jegy sajátos tulajdonsága, hogy a kibocsátáskori névértéke is változott, mégpedig az Országos Kárrendezési Hivatal által havonta közzétett és a közzétételt követő naptári hónap első napjától jóváírható kamattal növekedett.

A kárpótlási jegyet a Magyar Állam bocsátotta ki.

A kárpótlási jegy tartalmazza:

a) a kárpótlási jegy elnevezést,

b) a névértéket és a kamatjóváírásra vonatkozó utalást,

c) a felhasználás módját,

d) a kibocsátás napjának és helyének a megjelölését,

e) a sorozatjelet és a sorszámot,

f) az Országos Kárrendezési Hivatal vezetőjének aláírását,

g) a kárpótlási jegy címletét (ezer forint, ötezer forint, tízezer forint).

A kárpótlási jegyet A-T sorozatjellel kell ellátni. Az egyes sorozatokat azonos mennyiségben és ütemezésben kell kibocsátani.

Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa a törvényben foglalt feltételekkel

a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá

b) termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja.

A kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg a törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.

Az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken saját erőként kellett figyelembe venni.

A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében – külön törvény rendelkezései szerint – életjáradék folyósítható.

A kárpótlásra jogosult által a kárpótlási jegy formájában megszerzett vagyoni érték – mint kártalanítás – mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól, de befektetési kedvezmények nem vehetők igénybe.

A kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát képező kárpótlási jegy felhasználása során a jogelődjével azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik.

Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került – ideértve a központi költségvetési szervek által megszerzett – kárpótlási jegyekkel címlet, sorozat és sorszám szerint el kell számolni és azt az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatallal, valamint az állami vagyonkezelő szervezettel együttműködve a Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálata megsemmisíti.