Kis székicsér
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Glareola lactea Temminck, 1820 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kis székicsér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kis székicsér témájú médiaállományokat és Kis székicsér témájú kategóriát. |
A kis székicsér (Glareola lactea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1820-ban.[3]
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Omán, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnám, Afganisztán, Bahrein, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen területén honos.
Természetes élőhelyei a tengerpartok, tavak, folyók és patakok környéke. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 17 centiméter, testtömege 37-38 gramm.[5] Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben való vadászatot szolgálja. Fehér szemgyűrűje van, tollazata világosbarna.
Életmódja
A fecskéhez hasonlóan a levegőben kapkodja el rovarokból álló táplálékát.
Szaporodása
A földre, sekély mélyedésbe rakja fészkét.
 |  |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
- Xeno-canto.org - A faj elterjedési területe és hangja
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
