Kreith Béla
| Kreith Béla | |
| Született | 1851. május 8.[1] Világos[2][3] |
| Elhunyt | 1916. november 12. (65 évesen)[1] Csüdőtelke |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf Kreith József Ede Béla (Arad[4]/Világos,[5] 1851. május 8. – Csüdőtelke, 1916. november 12.) újságíró, ereklyegyűjtő.
Életpályája
Aradon végezte a gimnáziumot. Belépett a 2. huszárezredbe, ahol öt évet töltött szakaszvezetőként. 1880-ban megalapította és rövid ideig szerkesztette a Vadász Újságot. 1883–1885 között a Szemle szerkesztését vette át. 1885-ben feleségével megalapította az ereklyemúzeumot.
Munkássága
Neve a feltalálók közt is szerepel; több mint tíz találmányára kapott szabadalmat. Az ismétlő fegyvereken föltalált javításait a franczia és amerikai szakemberek is kiemelték. Főleg a magyar szabadságharcok (Rákóczi-Kossuth-kor) történetével foglalkozott. Első feleségével összegyűjtötte és megalapította az 1848–1849-i magyar ereklyemúzeumot. A fővárosi Vigadóban kiállított gyűjteménye 1800 példány nyomatott képet, 400 olajfestést és kézi rajzot, 200 oklevelet és mintegy 800 darab fegyvert, ruhát, felszerelési tárgyat, könyvet és egyéb vegyes ereklyéket tartalmazott. E gyűjteményből 1894-ben a magyar kormány 489 iratot és 1404 nyomtatványt vásárolt meg 3000 frtért a Magyar Nemzeti Múzeum részére. Folytatta a gyűjtést; gyűjteménye a Kossuth-arcképekben volt gazdag.
Családja
Szülei: gróf Kreith Ede Károly (1813–1862) 1848–1849 között honvéd főorvos és Oláh Jozefa (1823-?) voltak. Első felesége, Farnek Janka (1848–1898) volt,[6] akit 1879-ben vett el. 1900. november 7-én Budapesten, ismét házasságot kötött; felesége Markovits Natália (1885–1963) lett.[7] Két gyermeke született: Kreith Béla (1911–1944) bélyegkereskedő és Kreith Pál (1912-).[5]
Művei
- A magyar országgyűlési választó kerületek térképe (Budapest, 1883)
- Főrendiházunk reformjához (Budapest, 1885)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2023. szeptember 16.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. szeptember 16., PIM62325
- ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Felesége gyászjelentése
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 945/1900. folyószám alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
További információk
- Bodó-Viga: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, 1990-1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
