Kurjak

Kurjak

Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Udbina
Jogállás	falu
Irányítószám	53234
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	15 fő (2021. aug. 31.)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	735 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 43′ 01″44.48882033, 15.7168232144.488820°N 15.716823°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 43′ 01″44.48882033, 15.7168232144.488820°N 15.716823°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurjak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kurjak falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik.

Fekvése

Korenicától légvonalban 28 km-re, közúton 36 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 8 km-re délnyugatra, a Korbavamező délnyugati szélén fekszik.

Története

A falu határában található Kurjak vára, az ősi korbániai grófi család Kurjakovićok névadója és legrégibb székhelye. A családot 1298-ban, majd 1304-ben említi írott forrás "Curiacus de Corbavia" néven.^[2] A Kurjakovićok a Gusić nemzetségből származtak és a 14. század elejétől viselték a korbáviai grófi címet. Birtokaik voltak Likán, Korbaván, Bužanon, Humon és Nebljuhán kívül Knin területére is kiterjedtek. A korszak legjelentősebb horvát nemesi családja voltak. A várat először 1334-ben említik a korbávaiai gróffal és Budislav, Grgur és Pavol nevű fiaival kapcsolatban.^[2] 1527 és 1689 között török uralom alatt állt. 1689. július 21-én a horvát erők visszafoglalták Udbina várát, mely után a környező kisebb várak, így Kurjak is harc nélkül került újra horvát kézre. 1692-ben a Kurjak melletti Tužica-völgyben a horvát hadak megverték a Boszniából betörő 3200 fős török sereget is. A vár a határ keletre tolódásával jelentősége később megszűnt és elhagyták, azóta pusztult. A falunak 1857-ben 1005, 1910-ben 607 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a közeli Mutilić parókiájához tartoztak. A falunak 2011-ben 28 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[3]^[4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.005	612	508	550	639	607	632	529	382	331	310	223	168	134	6	28

Nevezetességei

A Basta nevű településrész feletti 780 méter magas hegyen találhatók Kurjak várának csekély maradványai. A falak a felszín felett már nem láthatók, csak a terep alakzataiból lehet következtetni a vár egykori alaprajzára. Az egykori várfal nyoma a mai temetőtől északi irányban követhető. A várról még 1923-ban készített vázlatrajzot Vjekoslav Heneberg. Eszerint a falakra egy négyszögletes és egy ötszögű torony támaszkodott. Ez utóbbi a rajzon kaputoronyként van ábrázolva. Ezek az alakzatok a terepen a sűrű növényzet miatt nem láthatók.^[5]

További információk

Udbina község hivatalos oldala (horvátul)
Lika kronológiája (horvátul)
A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Rudolf Horvat: Lika i Krbava (horvátul)
Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ ^a ^b Lički vremeplov (Lika történelmi kronológiája) (horvátul)
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
↑ Krešimir Matijević: Naseljenje Like (horvátul)