Legendre-képlet

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Legendre 1808-ban fedezte fel hogyan kell kiszámítani, hogy mi az a legnagyobb hatványa egy p {\displaystyle p} prímszámnak, ami n {\displaystyle n} faktoriálisát osztja, eszerint p {\displaystyle p} kitevője:

ε p ( n ) = k = 1 log p n n p k {\displaystyle \varepsilon _{p}(n)=\sum _{k=1}^{\left\lfloor \log _{p}n\right\rfloor }\left\lfloor {\frac {n}{p^{k}}}\right\rfloor }

Bizonyítás

n {\displaystyle n} -ig pontosan n p {\displaystyle \left\lfloor {\frac {n}{p}}\right\rfloor } darab szám osztható p {\displaystyle p} -vel (minden p {\displaystyle p} -edik), mindegyik egyet ad p {\displaystyle p} kitevőjéhez. Továbbá n p 2 {\displaystyle \left\lfloor {\frac {n}{p^{2}}}\right\rfloor } darab osztható még p 2 {\displaystyle p^{2}} -tel is, ezek mind még egyet adnak p {\displaystyle p} kitevőjéhez. Az eljárást folytatva kapjuk p {\displaystyle p} kitevőjére a fenti képletet. Nyilván elég addig elmenni az összegzésben, amíg még p k n {\displaystyle p^{k}\leq n} teljesül, hiszen annál nagyobb p {\displaystyle p} hatványok már nem szerepelnek n ! {\displaystyle n!} -ban.

Alkalmazás

Programozásban klasszikus példa, hogy adott n {\displaystyle n} -re n ! {\displaystyle n!} hány darab nullára végződik. A fenti tétel erre megadja a választ, mivel triviálisan ε 5 ( n ) ε 2 ( n ) {\displaystyle \varepsilon _{5}(n)\leq \varepsilon _{2}(n)} , ezért a válasz rá ε 5 ( n ) {\displaystyle \varepsilon _{5}(n)} , ami ezáltal gyorsan és kevés memóriával kiszámítható, anélkül, hogy n ! {\displaystyle n!} értékét konkrétan kiszámítanánk, ami egy nagy szám.