Madai Gyula
| Madai Gyula | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930) | |
| Született | 1881. június 7. Hajdúhadház |
| Elhunyt | 1937. március 8. (55 évesen)[1] Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
| Halál oka | agyvérzés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Madai Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Madai Gyula, Maday (Hajdúhadház, 1881. június 7.[2] – Debrecen, 1937. március 8.)[3][4] költő, országgyűlési képviselő, főgimnáziumi tanár, író.
Életpályája
Maday Pál és Veres Klára fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar filozófiai karán szerzett tanári diplomát.
1907-től a Budapesti Református Főgimnázium tanára lett, 1936-ban vonult nyugállományba. 1911–1912-ben külföldi tanulmányutat tett. 1923-tól haláláig a hajdúnánási kerület országgyűlési képviselője. Tagja és főtitkára volt a Petőfi Társaságnak. Egyik megalapítója a Tanárok Nevelőháza intézménynek; az Országos Középiskolai Tanáregyesület konzervatív szelletű elnöke, címzetes tankerületi főigazgató volt. Szerkesztette a Debreceni Gyorsírást, a Bethlen Gábor Kör emlékkönyvét és a Protestáns Szemlét. Mint költő a debreceni Bokréta csoport tagja volt Baja Mihály, Gyökössy Endre, Oláh Gábor társaságában. Halálát agyvérzés okozta.
Felesége Markovich (Markovits) Sarolta volt. Gyermekeik: Madai Gyula és Madai Éva.[4]
Főbb munkái
- A hajdúk beszéde (tanulmányok, Budapest, 1909)
- A költői nyelv és Csokonai (Budapest, 1910)
- Egy év külföldön (Budapest, 1917)
- Gondolatok szárnyán (versek, Budapest, 1922)
- Magyar feltámadás (politikai elmefuttatások, Budapest, 1925)
- A Bizáky ház (színmű, Debrecen, 1925)
Díjai, elismerései
1910-ben a Magyar tenger című ódájáért a Magyar Tudományos Akadémia Bulyovszky-díját kapta.[5]
Jegyzetek
- ↑ Madai Gyula, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09751.htm
- ↑ Születési bejegyzése a hajdúhadházi református keresztelési akv. 128/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 379/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ a b Gyászjelentése (1937). (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ (1909–1910) „Főtitkári jelentés IV. Jelentés a Bulyovszky-pályázatról”. Akadémiai Értesítő XXI. (246–247), 268–271, 353, 402. o. (Hozzáférés: 2017. október 12.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930].
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja, 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1931.
- Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0
