Mercator-sor

A matematikában a Mercator-sor – más néven Newton–Mercator-sor – a természetes logaritmus Taylor-sora:[1]

ln ( 1 + x ) = x x 2 2 + x 3 3 x 4 4 + . {\displaystyle \ln(1+x)\;=\;x\,-\,{\frac {x^{2}}{2}}\,+\,{\frac {x^{3}}{3}}\,-\,{\frac {x^{4}}{4}}\,+\,\cdots .}

Összegzéses (szummázás) jelöléssel:

ln ( 1 + x ) = n = 1 ( 1 ) n + 1 n x n . {\displaystyle \ln(1+x)\;=\;\sum _{n=1}^{\infty }{\frac {(-1)^{n+1}}{n}}x^{n}.}

A sorozat a természetes logaritmushoz (1-gyel eltolva) konvergál, ha –1 < x ≤ 1.

Történet

Ezt a sort egymástól függetlenül fedezte fel Nicholas Mercator, Isaac Newton, és Gregory Saint-Vincent. Mercator publikálta először, 1668-ban, a ‘Logarithmo-technica’ című tanulmányában, ezért róla nevezték el a sort.

Deriválás

A sor a Taylor-elméletből származtatható, induktívan az lnx függvény n-edik deriválásából, x=1 –nél, melynek kezdete:

d d x ln x = 1 x . {\displaystyle {\frac {d}{dx}}\ln x={\frac {1}{x}}.}

vagy kezdődhet egy véges mértani sorozattal ((t ≠ –1):


1 t + t 2 + ( t ) n 1 = 1 ( t ) n 1 + t {\displaystyle 1-t+t^{2}-\cdots +(-t)^{n-1}={\frac {1-(-t)^{n}}{1+t}}}

melyből:

1 1 + t = 1 t + t 2 + ( t ) n 1 + ( t ) n 1 + t . {\displaystyle {\frac {1}{1+t}}=1-t+t^{2}-\cdots +(-t)^{n-1}+{\frac {(-t)^{n}}{1+t}}.}


ezt követi:

0 x d t 1 + t = 0 x ( 1 t + t 2 + ( t ) n 1 + ( t ) n 1 + t ) d t {\displaystyle \int _{0}^{x}{\frac {dt}{1+t}}=\int _{0}^{x}\left(1-t+t^{2}-\cdots +(-t)^{n-1}+{\frac {(-t)^{n}}{1+t}}\right)\,dt}

és tagonkénti integrálással

ln ( 1 + x ) = x x 2 2 + x 3 3 + ( 1 ) n 1 x n n + ( 1 ) n 0 x t n 1 + t d t . {\displaystyle \ln(1+x)=x-{\frac {x^{2}}{2}}+{\frac {x^{3}}{3}}-\cdots +(-1)^{n-1}{\frac {x^{n}}{n}}+(-1)^{n}\int _{0}^{x}{\frac {t^{n}}{1+t}}\,dt.}

ha –1 < x ≤ 1, és a maradék tag tarta 0-hoz, míg n {\displaystyle n\to \infty } . Ez a kifejezés iteratív módon is integrálható k-szor:

x A k ( x ) + B k ( x ) ln ( 1 + x ) = n = 1 ( 1 ) n 1 x n + k n ( n + 1 ) ( n + k ) , {\displaystyle -xA_{k}(x)+B_{k}(x)\ln(1+x)=\sum _{n=1}^{\infty }(-1)^{n-1}{\frac {x^{n+k}}{n(n+1)\cdots (n+k)}},}

ahol

A k ( x ) = 1 k ! m = 0 k ( k m ) x m l = 1 k m ( x ) l 1 l {\displaystyle A_{k}(x)={\frac {1}{k!}}\sum _{m=0}^{k}{k \choose m}x^{m}\sum _{l=1}^{k-m}{\frac {(-x)^{l-1}}{l}}}

és

B k ( x ) = 1 k ! ( 1 + x ) k {\displaystyle B_{k}(x)={\frac {1}{k!}}(1+x)^{k}}

melyek x polinomjai

Speciális esetek

x=1 esetén a Mercator-sor egy harmonikus sor:

k = 1 ( 1 ) k + 1 k = ln 2. {\displaystyle \sum _{k=1}^{\infty }{\frac {(-1)^{k+1}}{k}}=\ln 2.}

Komplex sorozat

A komplex hatvány sorozat z z 2 2 + z 3 3 z 4 4 + {\displaystyle z\,-\,{\frac {z^{2}}{2}}\,+\,{\frac {z^{3}}{3}}\,-\,{\frac {z^{4}}{4}}\,+\,\cdots } ln(1 + z) Taylor-sora, ahol ln a komplex logaritmus egy ágára utal. Ez egy konvergáló sorozat egy nyílt tartományon belül | z | < 1 {\displaystyle |z|<1} , és a | z | = 1 {\displaystyle |z|=1} jellemzőjű körön, kivéve a z = 1 {\displaystyle z=-1} (Abel-teszt miatt), és a konvergencia egyenletes minden zárt körön, ahol a sugár szigorúan kisebb mint 1.

Irodalom

  • Reiman István: Matematika. (hely nélkül): Typotex. 2011. ISBN 978 963 279 300 9  

Kapcsolódó szócikkek

  • Természetes logaritmus
  • Komplex logaritmus
  • Konvergencia
  • Taylor-sor
  • Abel-teszt
  • http://mathworld.wolfram.com/MercatorSeries.html
  • http://www.maths.tcd.ie/pub/HistMath/People/17thCentury/RouseBall/RB_Math17C.html

Források

  1. http://mathworld.wolfram.com/MercatorSeries.html