Muzslya

Nem tévesztendő össze a következővel: Muzsla (település).

Muzslya (Mužlja)
Főutca és a római katolikus Szűz Mária neve temploma
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Közép-bánsági
Község	Nagybecskerek
Rang	városrész
Alapítás éve	1890
Polgármester	Palatinus Ervin
Irányítószám	23206
Körzethívószám	023
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	76 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″45.34694444, 20.4072222245.346944°N 20.407222°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″45.34694444, 20.4072222245.346944°N 20.407222°E
Muzslya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Muzslya témájú médiaállományokat.

Muzslya (1955-ig Felső Muzslya, szerbül: Мужља / Mužlja, németül: Muschla) egykor önálló község, ma Nagybecskerek városrésze Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.

Nagybecskerek központjától 5 km-re délre, a Béga jobb partján található.

A telepesközség alapítására 1890-ben került sor, ekkor Nagybecskerek külterülete lett. 1905-től Felsőmuzslya néven a Magyarországhoz tartozó Torontál vármegye önálló települése volt. Trianon után, 1920-tól osztozik a Nyugat-Bánság sorsában; előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része, 1941–1944 között német megszállás alá került Obermuschla néven, majd ismét Jugoszlávia birtoka. 1981 óta nem önálló, Nagybecskerek város 9. kerületét alkotja.

Ma a Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt.

• Palatinus Aranka (1951) jogász, magyar publicista és író
• Karl Miklós (Muzslya, 1931. augusztus 4. - Muzslya, 1991. szeptember 17.) történész, író
• Hallai Zoltán magyar publicista, történész és író
• Sziveri János (1954–1990) költő
• Kovács László (1966) költő, szövegíró,
• Tóth Béla (1949–2006) képzőművész, költő
• Sándor Zoltán (1973) költő, író, műfordító, újságíró, szerkesztő
• Hallai Mihály festő, a MAKK elnöke és megalapítója
• Gabona Ferenc a Vajdasági Magyar Cserkész Szövetség elnöke

• Jung Tamás (1818–1902) költő, muzslyai plébános, püspök
• Jelen Janez (1944) költő, pap, publicista, író

Az itt működő Sziveri János Művészeti Színpad kiadásában jelenik meg 2004-től a Sikoly című irodalmi és művészeti folyóirat.^[1]

• 
  A templom és a plébánialak
• 
  Az Emmausz kollégium, óvoda és templom télen
• 
  Az Emmausz kollégium, óvoda és templom télen
• 
  A Szervó Mihály-iskola és a posta
• 
  A Szervó Mihály-iskola
• 
  Az 2002-ben kiégett üzlet, Homokosnál
• 
  A küzdősportok otthona
• 
  A Főutca az 1902-ben épült katolikus templommal
• 
  A Savio Szent Domonkos katolikus templom (1994) az Újtelepen télen
• 
  Templombelső 2005-ben
• 
  Sándor Lajos mint kántor 2005-ben
• 
  Sándor Zoltán diakónus ismerőseivel és fiával 2005-ben

• Palatinus Aranka: A Szűzanya oltalmában (Szabadka–Muzslya, 2002)
• Karl Miklós: A dűlőutak szorgos népe. Adalékok Muzslya százéves történetéhez, 1890–1990 (Muzslya–Újvidék, 1990)

• Muzslya honlapja
• Muzslya a Vajdaság.rs honlapon Archiválva 2011. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ez a szerbiai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!