Myotis
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területük | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Myotis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Myotis témájú kategóriát. |
A Myotis az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó nem. Manapság a Myotinae alcsalád egyetlen neme; korábban a Vespertilioninae alcsaládba tartozott.[1][2]
A korábban alnemként idesorolt Cistugo-fajokat manapság, külön, saját családba, Cistugidae-ba helyezték át.[3]
A legnépesebb Európai denevérnem.[4]
Előfordulásuk
A különböző Myotis-fajok világszerte előfordulnak, úgy a trópusokon, mint a mérsékelt öveken is. Csak a sarkvidékeket kerülik el.
Megjelenésük
Különböző méretű, karcsú állatok. Arcorruk megnyúlt, fülük hosszúkás, keskeny, a fülfedő általában hegyes végű, egyenes, megnyúlt. Szárnyuk viszonylag széles. A lábszár hosszú, a láb nagy, a sarkantyúkarély csökevényes, vagy hiányzik.[4]
Életmódjuk
Többségük barlanglakó, de faodúkban, épületekben is megtalálhatóak.[4]
Szaporodásuk
Általában csak egy utódot hoznak a világra.[4]
Rendszerezés
A nembe az alábbi 112 faj tartozik (az alnemekbe sorolt fajok, csak alaktanilag vannak csoportosítva, és nem genetikailag; ha elvégzik a genetikai vizsgálatokat e nem körében, a rendszerezés nagymértékben meg fog változni):
- Myotis alnem - 16 faj
- Myotis altarium
- Myotis auriculus
- nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii)
- hegyesorrú denevér (Myotis blythii) - szinonimája: Myotis oxygnathus
- csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
- Myotis evotis
- madagaszkári csonkafülű denevér (Myotis goudoti)
- Myotis keenii
- Myotis milleri
- Myotis morrisi
- közönséges denevér (Myotis myotis) típusfaj
- Myotis pequinius
- Myotis septentrionalis
- Myotis sicarius
- Myotis thysanodes
- Myotis tricolor
- Chrysopteron alnem - 4 faj
- tarka denevér (Myotis formosus)
- Myotis hermani
- Myotis rufopictus - korábban a M. formosus alfajának tekintették
- Myotis welwitschii
- Selysius alnem - 33 faj
- nimfadenevér (Myotis alcathoe)
- Myotis annectans
- Atacama-sivatagi denevér (Myotis atacamensis)
- Myotis ater
- Myotis australis
- Brandt-denevér (Myotis brandtii)
- Myotis californicus
- Myotis carteri - lehet, hogy M. nigricans alfaj
- Myotis ciliolabrum
- dominikai denevér (Myotis dominicensis)
- aranybarna denevér (Myotis elegans)
- Tres Marias-szigeteki denevér (Myotis findleyi)
- Myotis frater
- Myotis gomantongensis
- Myotis hosonoi
- Myotis ikonnikovi
- szamoai denevér (Myotis insularum)
- Myotis leibii
- Martinique szigeti denevér (Myotis martiniquensis)
- Myotis muricola
- bajuszos denevér (Myotis mystacinus)
- Myotis nesopolus
- fekete denevér (Myotis nigricans)
- szingapúri denevér (Myotis oreias)
- Myotis ozensis
- laposfejű denevér (Myotis planiceps) – kihalt
- Myotis ridleyi
- Myotis rosseti
- Myotis scotti
- Myotis siligorensis
- Myotis sodalis
- rjúkjú-szigeteki denevér (Myotis yanbarensis)
- Myotis yesoensis
- Isotus alnem - 3 faj
- Myotis bombinus
- horgasszőrű denevér (Myotis nattereri)
- örmény horgasszőrű denevér (Myotis schaubi)
- Leuconoe alnem - 36 faj
- nagylábú denevér (Myotis adversus)
- Myotis aelleni
- Myotis albescens
- Myotis annamiticus
- Myotis austroriparius
- Myotis bocagii
- hosszúlábú denevér (Myotis capaccinii)
- chilei denevér (Myotis chiloensis)
- guatemalai denevér (Myotis cobanensis)
- Myotis csorbai
- tavi denevér (Myotis dasycneme)
- vízi denevér (Myotis daubentonii) - szinonimája: Myotis abei
- Myotis fimbriatus
- Myotis fortidens
- Myotis grisescens
- Myotis hasseltii
- Myotis horsfieldii
- Myotis levis
- kasmíri denevér (Myotis longipes)
- barna denevér (Myotis lucifugus)
- Myotis macrodactylus
- Myotis macropus
- Myotis macrotarsus
- Myotis montivagus
- Myotis occultus
- Myotis oxyotus
- Myotis peninsularis
- Myotis pruinosus
- Myotis ricketti
- Myotis riparius
- Myotis ruber
- Myotis simus
- Myotis stalkeri
- Myotis velifer
- Myotis volans
- Myotis yumanensis
- Pizonyx alnem - 1 faj
- halevő denevér (Myotis vivesi)
- Bizonytalan helyzetűek (a Myotis nemen belül, határozatlan alnembe helyezett fajok) - 19 faj:
- Myotis anjouanensis
- Myotis aurascens
- Myotis bucharensis
- Myotis chinensis
- Myotis davidii
- Myotis dieteri
- Myotis escalerai
- Myotis flavus
- Myotis hajastanicus
- Myotis keaysi
- Myotis laniger
- Myotis latirostris
- Myotis melanorhinus
- Myotis moluccarum
- Myotis nipalensis
- Myotis petax - korábban a M. daubentonii alfajának tekintették
- Myotis phanluongi
- Myotis punicus
- Myotis taiwanensis - korábban a M. adversus alfajának tekintették
Jegyzetek
Források
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)[halott link] (angolul)
- Borisenko, A.V., Kruskop, S.V. and Ivanova, N.V. 2008. A new mouse-eared bat (Mammalia: Chiroptera: Vespertilionidae) from Vietnam. Russian Journal of Theriology 7(2):57–69.
- Han, N., Zhang, J., Reardon, T., Lin, L., Zhang, J. and Zhang, S. 2010. Revalidation of Myotis taiwanensis Ärnbäck-Christie-Linde 1908 and its molecular relationship with M. adversus (Horsfield 1824) (Vespertilionidae, Chiroptera) (subscription required). Acta Chiropterologica 12(2):449–456.*Happold, M. 2005. A new species of Myotis (Chiroptera: Vespertilionidae) from central Africa. Acta Chiropterologica 7(1):9–21.
- Ibáñez, C., García-Mudarra, J.L., Ruedi, M., Stadelmann, B. and Juste, J. 2006. The Iberian contribution to cryptic diversity in European bats. Acta Chiropterologica 8(2):277–297.
- Jiang, T., Sun, K., Chou, C., Zhang, Z. and Feng, J. 2010. First record of Myotis flavus (Chiroptera: Vespertilionidae) from mainland China and a reassessment of its taxonomic status. Zootaxa 2414:41–51.
- Lack, J.B., Roehrs, Z.P., Stanley, C.E., Ruedi, M. and Van Den Bussche, R.A. 2010. Molecular phylogenetics of Myotis indicate familial-level divergence for the genus Cistugo (Chiroptera) (subscription required). Journal of Mammalogy 91(4):976–992.
- Matveev, V.A., Kruskop, S.V. and Kramerov, D.A. 2005. Revalidation of Myotis petax Hollister, 1912 and its new status in connection with M. daubentonii (Kuhl, 1817) (Vespertilionidae, Chiroptera). Acta Chiropterologica 7(1):23–37.
- Mayer, F., Dietz, C. and Kiefer, A. 2007. Molecular species identification boosts bat diversity. Frontiers in Zoology 4(1):239–255.
- Roehrs, Z.P., Lack, J.B. and Van Den Bussche, R.A. 2010. Tribal phylogenetic relationships within Vespertilioninae (Chiroptera: Vespertilionidae) based on mitochondrial and nuclear sequence data (subscription required). Journal of Mammalogy 91(5):1073–1092.
- Simmons, N.B. 2005. Order Chiroptera. Pp. 312–529 in Wilson, D.E. and Reeder, D.M. (eds.). Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference. 3rd ed. Baltimore: The Johns Hopkins University Press, 2 vols., 2142 pp. ISBN 9780801882210
- Stadelmann, B., Lin, L.-K., Kunz, T.H. and Ruedi, M. 2007. Molecular phylogeny of New World Myotis (Chiroptera, Vespertilionidae) inferred from mitochondrial and nuclear DNA genes (subscription required). Molecular Phylogenetics and Evolution 43(1):32–48.
- Tsytsulina, K. 2004. On the taxonomical status of Myotis abei Yoshikura, 1944 (Chiroptera, Vespertilionidae). Zoological Science 21:963–966.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
