Nahicseván (település)
| Nahicseván | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Azerbajdzsán | ||
| Autonóm köztársaság | Nahicseván | ||
| Alapítás éve | i. e. 1500 | ||
| Irányítószám | AZ 7000 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 95 100 fő (2016)[1][2][3] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1000 m | ||
| Terület | 15 km² | ||
| Időzóna | AZT (UTC+4) AZST (UTC+5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 39° 12′ 32″, k. h. 45° 24′ 44″39.208888888889, 45.41222222222239.208889°N 45.412222°EKoordináták: é. sz. 39° 12′ 32″, k. h. 45° 24′ 44″39.208888888889, 45.41222222222239.208889°N 45.412222°E | |||
 | |||
| Nahicseván weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nahicseván (azeri nyelven Naxçıvan) az Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól területileg különálló Nahicseváni Autonóm Köztársaság fővárosa. Lakossága 2010-ben 74 500 fő volt.
A város Bakutól 450 km-re nyugatra, a Nahicseván-folyó jobb partján, a Zangezur-hegység lábánál helyezkedik el, mintegy 1000 méterrel a tengerszint fölött. A városi önkormányzathoz tartoznak még Başbaşı, Qarağalıq és Daşduz falvak is.
Története
Az örmény hagyomány szerint Nahicsevánt (vagy ahogy Ptolemaiosz említi a 2. században, Naxuanát) Noé alapította és a városban ma is megtalálható egy régi sír és a fölé emelt mauzóleum, ahol állítólag Noé nyugszik és amelyet rendszeresen látogatnak a zarándokok. Ez a legenda azonban csak a 13. században jelent meg először.
Nahicseván már az ókorban, az Artaxiász-, az Arsakida, majd a középkorban a Bagratida-dinasztia idején is az Örmény Királyság egyik fontos városa volt. A 2. században Ptolemaiosz is említést tesz róla és feltételezések szerint azonos lehet Sztrabón Arxatájával, melyet Örményország városai között szerepeltet. Szebeosz örmény püspök és történetíró leírja, hogy Hérakliosz 627-ben áthaladt a városon, amikor a Szászánida birodalom ellen vezetett hadat, más krónikások szerint le is rombolta.
A 11. században a szeldzsukok hódították meg az országot, a 12. században pedig Nahicseván lett az atabégek államának fővárosa. Ebből a korból származik a város egyik jelképe, Mömine-katun mauzóleuma. A 13. században a mongolok, a 14. sz. végén Tamerlán dúlta fel. A 17. században a perzsa Szafavida birodalom hódította meg, majd a 18. század végétől a 19. század elejéig a független Nahicseváni Kánság székhelye volt. A kánságot 1828-ban annektálta az Orosz Birodalom. 1849-től a Jereváni kormányzóság Nahicseváni járásának központja volt.
1896-ban Nahicseván lakossága 7433 fő volt, ebből 2376 örmény, 4512 azeri és 52 orosz. A városban egy pravoszláv és három örmény templom, valamint három mecset volt. 1905-ben az olasz utazó, Luigi Villari megemlíti, hogy a nahicseváni "tatárok" gazdagabbak az örményeknél, az ő tulajdonukban vannak a város környéki földbirtokok és az örmények az ő földjeiken dolgoznak.
A hagyományos nahicseváni kézművesség a cipő- és fejfedőkészítőiről volt nevezetes, ezenfelül a város kereskedelmi központ is volt.
1918 júniusában a várost megszállta a török hadsereg és az ő támogatásukkal novemberben létrejött az elvileg független Araksz Köztársaság, melyet aztán az első Örmény Köztársaság annektált. 1920-ban a Vörös Hadsereg vonult be a városba és néhány hónappal később egy népszavazás eredményeképpen Nahicsevánt Szovjet-Azerbajdzsánhoz csatolták. 1924-ben a Nahicseváni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett.
A Szovjetunió szétesésével kitört a karabahi háború Örményország és Azerbajdzsán között. Ez idő alatt a nagyrészt örmény területtel körbevett autonóm köztársaság blokád alatt volt, és a lakosság nyomorgott. A Bakuval való összeköttetés a háború után is Iránon és Törökországon keresztül zajlik. A központi fejlesztések segítségével a térség jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, a háborús időkhöz képest 2014-re GDP-je 48-szorosára nőtt.
Kultúra
Nahicseván számos kulturális intézménnyel rendelkezik, a legfontosabbak a Heydar Aliyev Palota, melyben festménykiállítás és ezerfős színházterem kapott helyet; valamint a nemrég helyrehozott, szovjet időkben épült operaház, melyben a Nahicseváni Állami Zenei és Drámai Színház játszik. Itt található az autonóm köztársaság irodalmi múzeuma, a Nahicseváni Állami Történeti Múzeum, a szőnyegmúzeum, a régészeti múzeum, a Nyíltszíni Múzeum, az azeri-örmény konfliktusnak szentelt Emlékmúzeum; valamint Heydar Aliyev, Jamsid Nahicsevanszki és Bahruz Kangarli múzeuma.
A helyi tévécsatornák a Naxçıvan TV and Kanal 35, a legfontosabb újság pedig a Sharg Gapisi.
2018-ra Nahicsevánt jelölték az Iszlám Kulturális Fővárosának.
Oktatás
A városban 22 középiskola, 3 szakiskola, 6 zeneiskola és egy katonai kadétképző iskola működik. Nahicseván Azerbajdzsán egyik fontos egyetemi városa, felsőoktatási intézményei a következők:
- Nahicseváni Állami Egyetem
- Nahicseváni Magánegyetem
- Nahicseváni Tanárképző Intézet
Sport
A nahicseváni teremfoci-csapat, az Araz Naxçivan a legjobb európai futsal-csapatok egyike és az UEFA európai bajnokságában kétszer is bronzérmet szerzett (a 2009-2010-es és a 2013-2014-es évadban).
A város futballcsapata, az Araz-Naxçıvan az azerbajdzsáni első osztályban játszik.
2014-ben itt rendezték a 35 éven felettiek súlyemelő világbajnokságát (Masters Weightlifting World Cup).
Látnivalók
Nahicseván elsősorban mauzóleumairól híres, itt található a Mömine katun-mauzóleum, a Gülüsztán-mauzóleum, Noé mauzóleuma, a Karabaglar-mauzóleum, Juszif ibn Kuszejr mauzóleuma, az Imamzadeh-mauzóleum és Huszejn Dzsavid mauzóleuma.
Közülük a legismertebb a 12. századi Mömine-katun síremléke. Mömine-katun Dzsahan Pahlivan eldeguz atabégnek volt a felesége. A tízoldalú emlékmű falait sűrű geometrikus domborművek, kufikus feliratok és türkizszínű zománcozott téglák borítják. A közelében látható építészének, Adzsami Nahcsivaninak (valamint Heydar Aliyevnek) a szobra. Ugyanez az építész tervezte a város fő temetőjében található, nyolcoldalú Juszif ibn Kuszejr-síremléket is.
1993-ban, a háborús blokád alatt épült Huszejn Dzsavid (mai azeri helyesírással Hüseyn Cavid) azeri költő mauzóleuma, aki 1941-ben a sztálini gulágokban vesztette életét.
Nahicseván mauzóleumait 1998-ban javasolták az UNESCO világörökség-listájára.
Közlekedés
A Nahicseváni nemzetközi repülőteret Bakuba induló, valamint törökországi és oroszországi járatok használják. A repülőteret buszjárat köti össze a várossal. A tömegközlekedést buszokkal oldják meg, a háromvonalas trolihálózat 2004-ben megszűnt.
Éghajlat
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,8 | 4,0 | 12,3 | 20,1 | 24,7 | 29,5 | 34,7 | 33,7 | 30,1 | 21,9 | 12,6 | 5,1 | 19,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,8 | −4,3 | 1,0 | 7,4 | 11,5 | 15,9 | 20,0 | 18,7 | 14,7 | 8,2 | 2,3 | −2,5 | 7,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 19 | 18 | 29 | 38 | 36 | 30 | 17 | 8 | 11 | 26 | 20 | 15 | 267 |
| Forrás: World Climate | |||||||||||||
Híres nahicsevániak
- Heydər Əliyev, 1993-2003 között az ország elnöke
- Hüseyn Cavid, költő
- Ədrürrəhman bəy Fətəlibəyli-Düdənginski, szovjet katonatiszt, aki a második világháborúban átállt a németekhez
- Bahruz Kangarli, festő
- Hüseyn xan Naxçıvanski, cári lovassági tábornok
- Adzsami ibn Abubakr Nahcsivani, 12-13. századi építész
Testvérvárosok
Források
- Welcome to Nakhchivan, the San Francisco of the Caucasus Mountains 'www.vice.com
- Nakhichevan or Nakjjevan Encyclopaedia Britannica, 1911
- Kingdom of Greater Armenia. Oxford University Press
- D. T. Potts, "Some Problems in the Historical Geography of Nakhchivan" in Ancient West & East, Volume 1, No. 1, 2002.
- Нахичевань Энциклопедический Словарь Ф.А.Брокгауза и И.А.Ефрона
- The mausoleum of Nakhichevan UNESCO World Heritage Centre
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nakhchivan (city) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Нахичевань című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
