Phaeoceros

Phaeoceros
Phaeoceros laevis (L.) Prosk.
Phaeoceros laevis (L.) Prosk.
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Becősmohák (Anthocerotophyta)
Osztály: Anthocerotopsida
Alosztály: Notothyladidae
R.J. Duff, J.C. Villarreal, Cargill & Renzaglia
Rend: Notothyladales
Hyvönen & Piippo
Család: Notothyladaceae
(Milde[1]) Müll. Frib. ex Prosk.[2] emend. Hässel[3]
Nemzetség: Phaeoceros
Prosk.
Tudományos név
Phaeoceros
Prosk.
Fajok

Európai fajok

Összes faj[4]

Phaeoceros austroandinus
Phaeoceros bolusii
Phaeoceros brevicapsulus
Phaeoceros carolinianus
Phaeoceros delicatus
Phaeoceros dendroceroides
Phaeoceros engelii
Phaeoceros erectus
Phaeoceros evanidus
Phaeoceros exiguus
Phaeoceros flexivalvis
Phaeoceros fulvisporus
Phaeoceros gemmifer
Phaeoceros gualaquizanus
Phaeoceros himalayensis
Phaeoceros huebschmannii
Phaeoceros inflatus
Phaeoceros kashyapii
Phaeoceros laevis
Phaeoceros maranguensis
Phaeoceros microsporus
Phaeoceros minutus
Phaeoceros mohrii
Phaeoceros oreganus
Phaeoceros parvulus
Phaeoceros perpusillus
Phaeoceros pichinchensis
Phaeoceros propagulifer
Phaeoceros striatisporus
Phaeoceros tenuis
Phaeoceros tigrinus
Phaeoceros tuberosus
Phaeoceros udarii
Phaeoceros wrightii

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Phaeoceros témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Phaeoceros témájú médiaállományokat és Phaeoceros témájú kategóriát.

A Phaeoceros a Becősmohák törzsén belül az Notothyladaceae családba tartozó növénynemzetség. A nemzetség fajai az egész világon megtalálhatóak. A nemzetség neve "sárga szarvat" jelent, ami a jellegzetes szarv alakú, sárga, sárgászöld színű spórákra és sporofitonokra utal. A Földön 34 faj tartozik ebbe a nemzetségbe.

Jellemzőjük

A Phaeoceros nemzetséget először 1951-ben Johannes Max Proskauer írta le, típus fajnak a Phaeoceros laevis-t nevezte meg. A nemzetség latin neve magyarul "sárga szarvat" jelent, ami utal az ide tartozó fajok sárga színű spóráira.
A nemzetség fajainak kis vagy közepes méretű zöld színű telepük, ún. thalluszuk van. Az Anthoceros nemzetség fajaival szemben a thalluszban nincsenek nyálkával telt üregek, telepeik tömörek. Másik fontos jellemzőjük, hogy a többi becősmohától eltérően a spóráik sárga vagy sárgászöld színűek. Az antheridiális (hímivarszerv sejtjei) takarósejtek speciális elrendeződése is jellegzetes bélyege a nemzetség fajainak. A fajok megkülönböztetésében a legnagyobb szerepe a spórák alakjának van, illetve a kloroplasztiszok morfológiája is segít a fajokat megkülönböztetni egymástól.[5][6]
Mivel ezek a tulajdonságok csak mikroszkóppal tanulmányozhatóak sokszor nem tudják a kutatók az egyes fajok elterjedését pontosan meghatározni, illetve gyakran történik rossz határozás. A modern taxonómiában már a DNS szekvencia vizsgálatokat is felhasználják.

Elterjedés, élőhely

A nemzetség fajai az egész világon elterjedtek. Európában csak két fajuk él. A nemzetség legtöbb tagja a trópusokon található meg. Elsősorban a nedves talajon élnek a Phaeoceros fajok.

Fajok

Világszerte 34 faj tartozik a Phaeoceros nemzetségbe. Európában az alábbi fajok élnek:[7][4]

  • Phaeoceros bulbiculosus (Brot.) Prosk. - Ez a név már csak szinonim név, a jelenlegi rendszertan ezt a fajt, a Phymatoceros nemzetségbe sorolta, elfogadott neve: Phymatoceros bulbiculosus (Brot.) Stotler, W.T.Doyle et Crand.-Stotl.
  • Phaeoceros carolinianus (Michx.) Prosk.
  • Phaeoceros laevis (L.) Prosk.

A P. carolinianus és P. laevis nehezen különböztethető meg egymástól, ezért pontos európai elterjedésük megállapítása bizonytalan. Magyarországon csak a Phaeoceros carolinianus él.[8]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Phaeoceros című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. Milde, J. (1859). „Über das Genus Notothylas Sullivant”. Botanische Zeitung 17 (6), 49–55. o.  
  2. Proskauer, J. (1960). „Studies on Anthocerotales. VI. On spiral thickenings in the columella and its bearing on phylogeny”. Phytomorphology 10 (1), 1–19. o.  
  3. Hässel de Menéndez, Gabriela G. (1988). „A proposal for a new classification of the genera within the Anthocerotophyta”. Journal of the Hattori Botanical Laboratory 64, 71–86. o.  
  4. a b Catalog of Life
  5. [1] D. Christine Cargill and Bruce A. Fuhrer - Taxonomic Studies of the Australian Anthocerotophyta II: The Genus Phaeoceros (2008), Fieldiana
  6. Howe, Marshall A.. The Hepaticae and Anthocerotes of California. Columbia University, 16. o. (1899). Hozzáférés ideje: 2011. április 22. 
  7. Lars Söderström, Edwin Urmi, Jiri Vana - Distribution of Hepaticae and Anthocerotae in Europe and Macaronesia. (2002) Lindbergia 27(1):3-47 DOI: 10.2307/20150088
  8. [2] Archiválva 2016. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59

További linkek

  • Oregon becősmohái (USA) - hasznos leírások határozáshoz, kép galéria
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap