Picozoa

Picozoa
Picomonas judraskeda mozgása
A Picomonas judraskeda szerkezete
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Archaeplastida
Törzs: Picozoa
Seenivasan, Sausen, Medlin, Melkonian, 2013[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Picozoa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Picozoa témájú kategóriát.

A Picozoa (más néven Picobiliphyta, Picobiliphytes, Biliphytes) 3 μm-nél kisebb egysejtű heterotróf eukarióták törzse. Korábban eukarióta algáknak és a legkisebb fotoszintetikus pikoplanktonnak tekintették, mielőtt kiderült, hogy nem történik bennük fotoszintézis.[2] Elsőként azonosított fajuk a Picomonas judraskeda.[1] Valószínűleg az Archaeplastida tagja, a Rhodophyta testvércsoportja.[3][4][5]

Korábban a Hacrobiába sorolták.[6]

Felfedezése

Az 1990-es évek végén a Picodiv európai projekt vizsgálta, milyen élőlények élnek a pikoplanktonban, és 2 évig mintákat vett az Atlanti-, a Csendes-, a Déli-óceánból és a Földközi-tengerből.[7]

Kapcsolat más élőlényekkel

Picomonas judraskeda

A Picozoát 18S riboszomális RNS-génekkel azonosították 2007-ben.[8] Az új élőlényeket ismert és ismeretlen génszekvenciák révén azonosították. „Az ezen algákban talált génszekvenciák nem azonosíthatók korábban ismert élőlénycsoporttal”, mondták Klaus Valentin és Linda Medlin, a tanulmány szerzői, akik a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet molekuláris biológusai.[9] Az algákat az Észak-Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben találták. Olyan új élőlénycsoportot fedeztek fel, melyek bár újak, nagy területen elterjedtek. „Ez jól jelzi, mennyi minden felfedezhető még, különösen molekuláris eszközökkel”, mondta Valentin.[9]

Az ismeretlen génszekvenciákon kívül fikobiliproteineket is találtak a kutatók.[10] A vörösmoszatokban például e fehérjék pigmentként vannak jelen, de ezen algákban a fikobiliproteinek úgy tűntek, hogy a fotoszintézis helyszínén, a plasztiszokban vannak.[11] Így ez jól jelzi, hogy korábban nem azonosított algákról van szó. Kis méretük és a fikobiliproteinek jelenléte miatt a csoport neve Picobiliphyta lett.[8]

Két 2011-es tanulmány a Biliphyta vagy Picobiliphyta fotoszintéziséről szóló hipotézist cáfolta. Egy, a Dalhousie-i Egyetem Monterey Bay Akváriumkutató Intézete és a londoni Nemzeti Természettörténeti Múzeum kutatóiból álló nemzetközi csapat 2011-es tanulmánya szerint a csendes-óceáni sejtek nem mutattak a fotoszintetikus pigmentekre utaló fluoreszcenciát: tanulmányuk szerint „…a Biliphyta valószínűleg nem obligát fotoautotrófok, hanem fakultatív mixotrófok vagy fagotrófok, ahol az átmeneti narancssárga fluoreszcencia a bekebelezett zsákmányt (például a Synechococcus cianobaktériumot) jelzi”.[12] Egy, a Rutgers Egyetem és a Bigelow Óceánkutató Laboratórium által közölt későbbi tanulmány teljes genomos szekvenciaadatot használt 3 pikobilifiton sejtből, mely a plasztidcélú vagy fotoszintetikus fehérjék hiányát mutatta a rekonstruált magi genomszekvenciából. Ez alapján a pikobilifiták heterotrófnak bizonyultak.[13][14]

2013-ban Seenivasan a Kölni Egyetemnél dolgozó Michael Melkoniannal és az Egyesült Királyság Tengerbiológiai Szövetségénél dolgozó Linda Medlinnel formálisan is heterotróf nanoostoros törzsként írta le a pikobilifitonokat Picozoa néven, és a sejtek vékony részleteit közölte.[1] Néhány egyedi jellemző, például az emésztő organellum az egyedi filogenetikai helyzetüket, egy váratlan lépést és a heterotrófiát mutatja. Nem volt vírus vagy baktérium, így feltehetően kis szerves részecskékkel táplálkoznak.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d (2013) „Picomonas judraskeda gen. et sp. nov.: the first identified member of the Picozoa phylum nov., a widespread group of picoeukaryotes, formerly known as 'picobiliphytes'”. PLOS ONE 8 (3), e59565. o. DOI:10.1371/journal.pone.0059565. PMID 23555709. PMC 3608682.  
  2. ↑ (2014. május 1.) „The rise and fall of Picobiliphytes: how assumed autotrophs turned out to be heterotrophs”. BioEssays 36 (5), 468–474. o. DOI:10.1002/bies.201300176. PMID 24615955. PMC 4133654.  
  3. ↑ Burki F, Kaplan M, Tikhonenkov DV, Zlatogursky V, Minh BQ, Radaykina LV, Smirnov A, Mylnikov AP, Keeling PJ (2016. január 1.). „Untangling the early diversification of eukaryotes: a phylogenomic study of the evolutionary origins of Centrohelida, Haptophyta and Cryptista”. Proceedings. Biological Sciences 283 (1823), 20152802. o. DOI:10.1098/rspb.2015.2802. PMID 26817772. PMC 4795036.  
  4. ↑ Lax G, Eglit Y, Eme L, Bertrand EM, Roger AJ, Simpson AG (2018. december 1.). „Hemimastigophora is a novel supra-kingdom-level lineage of eukaryotes” (angol nyelven). Nature 564 (7736), 410–414. o. DOI:10.1038/s41586-018-0708-8. PMID 30429611.  
  5. ↑ (2015. december 1.) „Multiple origins of Heliozoa from flagellate ancestors: New cryptist subphylum Corbihelia, superclass Corbistoma, and monophyly of Haptista, Cryptista, Hacrobia and Chromista”. Molecular Phylogenetics and Evolution 93, 331–362. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.07.004. PMID 26234272.  
  6. ↑ Keeling P, Leander BS: Eukaryotes. Tree of Life Web Project, 2009. október 28. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 17.)
  7. ↑ Massana R, Guillou L, Díez B, Pedrós-Alió C (2002. szeptember 1.). „Unveiling the organisms behind novel eukaryotic ribosomal DNA sequences from the ocean”. Applied and Environmental Microbiology 68 (9), 4554–4558. o. DOI:10.1128/AEM.68.9.4554-4558.2002. PMID 12200313. PMC 124113.  
  8. ↑ a b (2007. január 1.) „Picobiliphytes: A Marine Picoplanktonic Algal Group with Unknown Affinities to Other Eukaryotes”. Science 315 (5809), 253–255. o. DOI:10.1126/science.1136264. PMID 17218530.  
  9. ↑ a b New Group Of Algae Discovered: Picobiliphytes (angol nyelven). ScienceDaily , 2007. január 15. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  10. ↑ K. Hearn: Bizarre New Form of Life Found in Arctic Ocean, Scientists Announce. National Geographic News, 2007. január 11. [2008. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 17.)
  11. ↑ Aronsson H, Sandelius AS. The Chloroplast: Interactions with the Environment (Plant Cell Monographs). Berlin: Springer, 9. o. (2008). ISBN 978-3-540-68692-7 
  12. ↑ Kim E, Harrison JW, Sudek S, Jones MD, Wilcox HM, Richards TA, Worden AZ, Archibald JM (2011. január 1.). „Newly identified and diverse plastid-bearing branch on the eukaryotic tree of life”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 108 (4), 1496–1500. o. DOI:10.1073/pnas.1013337108. PMID 21205890. PMC 3029697.  
  13. ↑ Yoon HS, Price DC, Stepanauskas R, Rajah VD, Sieracki ME, Wilson WH, Yang EC, Duffy S, Bhattacharya D (2011. május 1.). „Single-cell genomics reveals organismal interactions in uncultivated marine protists”. Science 332 (6030), 714–717. o. DOI:10.1126/science.1203163. PMID 21551060.  
  14. ↑ (2011. június 1.) „Genomes of uncultured eukaryotes: sorting FACS from fiction”. Genome Biology 12 (6), 117. o. DOI:10.1186/gb-2011-12-6-117. PMID 21722350. PMC 3218834.  

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Picozoa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Neue Algengruppe entdeckt: Picobiliphyta (németül)

További információk

  • Tree of Life: Biliphytes (angolul)
Commons:Category:Picozoa
A Wikimédia Commons tartalmaz Picozoa témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Picozoa témájú rendszertani információt.
Taxonazonosítók