Piroskantáros egérmadár

Piroskantáros egérmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Egérmadár-alakúak (Coliiformes) Család: Egérmadárfélék (Coliidae) Nem: Urocolius Faj: U. indicus
Tudományos név
Urocolius indicus (Latham, 1790)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Piroskantáros egérmadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Piroskantáros egérmadár témájú kategóriát.

A piroskantáros egérmadár vagy vörösarcú egérmadár (Urocolius indicus) a madarak osztályának egérmadár-alakúak (Coliiformes) rendjébe és az egérmadárfélék (Coliidae) családjába tartozó faj.

Dél-Afrika beleértve a Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia, Tanzánia területét, egészen Fokvárosig. Ezeken a területeken közönséges. Fő élőhelye a sűrű bozótos szavanna, de kedveli a nyíltabb fás térségeket, kerteket és gyümölcsösöket is.

• Urocolius indicus indicus
• Urocolius indicus lateifrons
• Urocolius indicus lualabae
• Urocolius indicus mossambicus
• Urocolius indicus pallidus
• Urocolius indicus transvaalensis

Testhossza 34 centiméter. Nevét piros, csupasz maszkjáról kapta, mely csőrén és szeme körül ékeskedik. Csőre egyébként fekete, mellkasa és bóbitás feje halvány fahéj színű, hasa fehéres, a lába piros, többi része kékesszürke beütésű. A hím és a nőstény eléggé egyformák, a fiataloknak viszont hiányzik a bóbitájuk és a maszkjuk zöldes színű.

Hangja "tsee-tee-tee".

Növényevő, tápláléka gyümölcsből, bogyókból, levelekből, magvakból és nektárból áll. Röpte gyors és erőteljes, közvetlenül tápláléktól táplálékig tart. Társas madár, csapatokban (általában féltucatan, de néha még 15-nél is többen) esznek, tollászgatják egymást és pihennek éjszaka. Az összes egérmadár közül a legóvatosabb.

Szaporodási időszaka júniustól februárig tart. Tágas, csésze alakú fészkét , növényi anyagokból készíti, amit másfajta anyagokkal (például birkagyapjú) egészít ki. Fészekalja 2-6 tojásból áll, melyet 2 hét alatt kikölt.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
• Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

• Képek az interneten a fajról
• Elterjedési térképe
• Ibc.lynxeds.com - videó a fajról