Rohonczy Judit

Rohonczy Judit (írásváltozatai Rohonczi, Rohonci; külföldön Judith Melles, ritkábban Judith Rohonczy-Melles és Judith von Rohonczy) (Budapest, 1929. október 23. – Bázel, 2001. március 8.) színésznő. 1950-ben a budapesti Nemzeti Színházban indult pályája, 1956 után Ausztriában, majd 1961-től Svájcban folytatódott. Lóth Ila filmszínésznő lánya, Melles Károly karmester felesége, Sunnyi Melles színésznő édesanyja.

1948–49-ben tanult az Országos Magyar Színművészeti Akadémián. 1950-ben a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, két év múlva tagja lett. Klasszikus és szocialista realista drámákban egyaránt játszott. Állandó résztvevője volt Major Tamás legendás rendezéseinek. 1951-től filmekben is szerepelt (a Dérynében és a Semmelweisben édesanyjával együtt). Mivel Rohonczyt a titkosrendőrség megpróbálta beszervezni, férje pedig el volt vágva a külföldi fellépésektől, 1956-ban kisfiukkal együtt a „zöldhatáron” át disszidáltak Ausztriába.

1957–58-ban a bécsi Theater der Courase-ban és a Theater in der Josefstadtban játszott. Melles Luxembourg-ban kapott dirigensi állást, a család odaköltözött. Itt született leányuk, a későbbi neves színésznő. Hamarosan elvált a házaspár, Rohonczy a két gyermekkel Svájcba költözött, Melles pedig visszatért Bécsbe.

1961-től a Bázeli Városi Színházhoz tartozó Komödie Basel tagja volt. 1968-tól 1993-as nyugdíjazásáig a Theater Baselben játszott, de egyes szerepekre még visszatért. Az 1995–96-os évadban a müncheni Komödie Bayerischen Hof vendégművésze volt. A színpadtól 1998-ban búcsúzott a bázeli színházban Csehov Ványa bácsijának Marinájaként.

• Csiky Gergely: Buborékok – Gizella
• Déry Tibor: A talpsimogató – Eszter
• Fekete Gyula: Májusi felhők – Emma
• Carlo Goldoni: Mirandolina – Dejamira
• Háy Gyula: Az élet hídja – Panni^[1]
• Madách Imre: Az ember tragédiája – Hippia; Kéjhölgy^[2]
• Molière: A fösvény – Éliz
• William Shakespeare: Szentivánéji álom – Heléna
• William Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Hero
• Konsztantyin Trenyov: Ljubov Jarovaja – 1. munkásnő
• Urbán Ernő: Uborkafa – Csöpike^[3]
• Urbán Ernő: Párviadal – Gazdátlan menyecske

• Edward Albee: Az Amerikai Álom – Barkerné
• Jean Anouilh: A zenekar – Ilona
• Brendan Behan: A túsz – Miss Gilchrist
• Thomas Bernhard: A vadásztársaság – Anna
• Hermann Broch: Zerline, a szobalány története – Zerline
• Elias Canetti: A hiúság komédiája – Franzi Nada
• Anton Csehov: Cseresznyéskert – Sarlotta Ivanovna
• Anton Csehov: Sirály – Polina Andrejevna
• Anton Csehov: Ványa bácsi – Marina
• Georges Feydeau: Osztrigás Mici – Mme Petipon
• Johann Wolfgang von Goethe: Ős-Faust – Schwerdtlein Márta
• Jerome Kilty: Tisztelt Hazudozó! – Stella Campbell
• Heinrich von Kleist: Amphitryon – Charis
• Karl Kraus: Az emberiség végnapjai – [több szerep]
• Jacques Offenbach: Szép Heléna – Bacchis
• Alekszandr Osztrovszkij: Erdő – Raisza Pavlovna Gurmizsszkaja
• Arthur Schnitzler: Távoli vidék – Anna Meinhold-Aigner
• Peter Shaffer: Lettice és Lotte – Miss Framer
• Frank Wedekind: Lulu – Geschwitz grófné
• Lina Wertmüller: Szerelem és varázslat a mama konyhájában – Francesca Soavi
• Tennessee Williams: Tetovált rózsa – Assunta
• Carl Zuckmayer: Az ördög tábornoka – Olivia Geiß

• Déryné (1951, magyar)
• Semmelweis (1952, magyar)
• A Föld (1953, magyar, rövidfilm)
• Budapesti tavasz (1955, magyar)
• Böske (1955, magyar, rövidfilm)
• Der Landvogt von Greifensee (1979, svájci–nyugat-német)
• Trilogie 1848 – Der Galgensteiger (1979, svájci–osztrák–nyugat-német, tv-film)

• Blubacher, Thomas: Judith Melles = Kotte, Andreas (Hg.): Theaterlexikon der Schweiz, Chronos Verlag Zürich 2005, Band 2, S. 1225. ISBN 3034007159
• Halpert, Marta: „Die Sprache der Seele ist Jiddisch” = Wina Magazin 2018. október (Hozzáférés: 2019. május 4.)

• Reviczky Katalin: „Az embernek legyen mindig tartása!” = Új Ember 2010. január 24. (Interjú Sunnyi Mellessel.)
• IMDb adatlapja Judith Mellesként