SOS válasz

E. coli SOS rendszer: A DNS-t UV-besugárzás, alkilező szerek stb. károsíthatják. Miután megsérült, a RecA, a LexA proteáz, érzékeli a károsodott fehérjét, és aktiválódik a represszor eltávolításával. A LexA dimer represszor eltávolítása után a LexA operon expressziója autoregulációs. Amellett, hogy LexA proteáz, a RecA fehérje néhány új DNS-reakciót is katalizál, például az egyszálú DNS lágyítását és a szálak átadását. Az SOS rendszer megnövelt DNS-javító képességgel rendelkezik, beleértve az excíziós és a replikáció utáni javítást, fokozott mutagenezist és prophág indukciót. A rendszer gátolhatja a sejtosztódást és a sejtlégzést is.[1]
Az SOS-választ modellként javasolták bizonyos típusú antibiotikum-rezisztencia baktériumok evolúciójára.[2]

Az SOS válasz (magyar (is) szakirodalomban gyakran SOS repair[3]) egy DNS károsodásakor kiváltott globális reakció amelyben a sejtciklus leáll, a DNS helyreállítása és mutagenezise megkezdődik. A a reakció része a RecA fehérje (eukariótákban Rad51). Az egyszálú DNS által stimulált RecA fehérje részt vesz az SOS válaszgének represszorának (LexA) inaktiválásában, ezáltal indukálva a választ. Ez egy hiba következtében induló helyreállító rendszer, amely jelentős mértékben hozzájárul a fajok széles körében megfigyelt DNS-változásaikhoz.

Felfedezés

Az SOS-választ 1975-ben Miroslav Radman fedezte fel és nevezte is el.[4]

Mechanizmus

Normális növekedés során az SOS-géneket a LexA represszor fehérje dimerek negatívan szabályozzák. Normális körülmények között a LexA egy 20 bp hosszúságú konszenzus szekvenciához (az SOS dobozhoz, más néven SOS-régióhoz) kötődik az említett gének operátor régiójában. Ezen SOS gének némelyike még represszált állapotban is bizonyos szinten expresszálódik (kifejeződik) a LexA SOS-dobozukhoz (SOS-régiójukhoz) való affinitásának megfelelően. Az SOS-gének aktiválódása DNS-károsodás után történik a replikációs villáknál keletkező egyszálú (ssDNS) régiók felhalmozódása révén, ahol a DNS-polimeráz blokkolva van. A RecA ATP-függő módon filamentumot képez ezen ssDNS-régiók körül, és aktiválódik. A RecA aktivált formája kölcsönhatásba lép a LexA represszorral, hogy elősegítse a LexA represszor önleválasztását az operátorról.

Amint a LexA-koncentráció csökken, az SOS-gének repressziója az SOS-dobozokhoz való LexA-affinitás szintjének megfelelően csökken. A LexA-t gyengén kötő operátorok az elsők, amelyek teljes mértékben expresszálódnak. Ily módon a LexA szekvenciálisan aktiválhatja a különböző javítási mechanizmusokat. A gyenge SOS-dobozzal rendelkező gének (mint például a lexA, recA, uvrA, uvrB és uvrD) még a gyenge SOS-indukáló kezelések hatására is teljes mértékben indukálódnak. Így az első indukálandó SOS-javító mechanizmus a nukleotid-kivágási javítás (NER), amelynek célja a DNS-károsodások kijavítása anélkül, hogy teljes körű SOS-válaszra kényszerítené magát. Ha azonban a NER nem elegendő a károsodás kijavításához, a LexA-koncentráció tovább csökken, így az erősebb LexA-dobozokkal rendelkező gének (például sulA, umuD, umuC - ezek későn expresszálódnak) expressziója indukálódik. A SulA a sejtosztódást azáltal állítja le, hogy az FtsZ-hez, a folyamatot elindító fehérjéhez kötődik. Ez okozza a filamentumképződést, és az UmuDC-függő mutagén javítás indukcióját. E tulajdonságok eredményeként egyes gének részben indukálódhatnak még endogén DNS-károsodásra is, míg más gének csak akkor jelennek meg, ha a sejtben magas vagy tartós DNS-károsodás van jelen.

Antibiotikum-rezisztencia

A közelmúlt kutatásai kimutatták, hogy az SOS válaszreakció elengedhetetlen lehet az egyes antibiotikumokkal szembeni rezisztenciához vezető bakteriális mutációk megszerzésében.[5] Az SOS válasz során a mutációs ráta megnövekedését három DNS-polimeráz okozza: Pol II, Pol IV és Pol V. Kutatók ezeket a fehérjéket célozzák meg olyan gyógyszerek létrehozása céljából, amelyek megakadályozzák az SOS helyreállítást. Ezek segítségével meghosszabbítható a kórokozó baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulásához szükséges idő, ezáltal javítva az antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek hosszú távú hatóképességét.[6]

Genotoxicitás vizsgálata

Áttekintés az SOS válasz genotoxicitási vizsgálatokhoz történő felhasználásáról

Az Escherichia coli-ban a DNS-károsító ágensek különböző osztályai indíthatják el az SOS-választ a fentiekben leírtak szerint. A lac-operont (amely a béta-galaktozidáz - egy laktózt lebontó fehérje termeléséért felelős) egy SOS-hez kapcsolódó fehérje irányítása alá helyező operonfúzió előnyeit kihasználva lehetővé válik a genotoxicitás egyszerű kolorimetriás vizsgálata. A baktériumhoz laktózanalógot adunk, amelyet aztán a béta-galaktozidáz lebont, és így egy színes vegyület keletkezik, amely spektrofotometriával kvantitatív módon mérhető. A színfejlődés mértéke a termelt béta-galaktozidáz közvetett mérőszáma, amely maga közvetlenül összefügg a DNS-károsodás mértékével

Az E. coli baktériumokat tovább módosítják, hogy számos mutációval rendelkezzenek, köztük egy uvrA mutációval, amely a törzset hiányossá teszi az excíziós javításban, ami növeli a választ bizonyos DNS-károsító anyagokra, valamint egy rfa mutációval, amely a baktériumokat lipopoliszacharid-hiányossá teszi, ami lehetővé teszi bizonyos vegyi anyagok jobb diffúzióját a sejtbe az SOS-válasz kiváltása érdekében. A kereskedelemben kaphatók olyan készletek, amelyek az E. coli sejt genetikai károsodásra adott elsődleges válaszát mérik, és bizonyos anyagok esetében nagymértékben korrelálhatnak az Ames-teszttel.

Egyéb képek

  • Az SOS-válasz gátolja a szeptumképződést, amíg a bakteriális DNS-t nem lehet javítani, és a sejtek mikroszkópos vizsgálatakor filamentáció formájában meg nem figyelhető (a kép jobb felső részén).
    Az SOS-válasz gátolja a szeptumképződést, amíg a bakteriális DNS-t nem lehet javítani, és a sejtek mikroszkópos vizsgálatakor filamentáció formájában meg nem figyelhető (a kép jobb felső részén).

Jegyzetek

  1. (1982. május 1.) „The SOS regulatory system of Escherichia coli”. Cell 29 (1), 11–22. o. DOI:10.1016/0092-8674(82)90085-X. PMID 7049397.  
  2. Michel B (2005. július 1.). „After 30 years of study, the bacterial SOS response still surprises us”. PLOS Biology 3 (7), e255. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0030255. PMID 16000023.   „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható
  3. Repair. www.hefop.u-szeged.hu. [2021. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 27.)
  4. Radman (1975). „Phenomenology of an inducible mutagenic DNA repair pathway in Escherichia coli: SOS repair hypothesis”. Basic Life Sciences 5A, 355–367. o. DOI:10.1007/978-1-4684-2895-7_48. PMID 1103845.  
  5. Cirz (2005. június 1.). „Inhibition of mutation and combating the evolution of antibiotic resistance”. PLOS Biology 3 (6), e176. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0030176. PMID 15869329.   „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható
  6. Lee (2005. július 1.). „A molecular target for suppression of the evolution of antibiotic resistance: Inhibition of the Escherichia coli RecA Protein by N6-(1-Naphthyl)-ADP”. Journal of Medicinal Chemistry 48 (17), 5408–5411. o. DOI:10.1021/jm050113z. PMID 16107138.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a SOS response című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • biológia Biológiaportál
  • orvostudomány Orvostudományi- portál