Soköves arasszári

Soköves arasszári
Ecuadori példány
Ecuadori példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Ramphastides
Család: Tukánfélék (Ramphastidae)
Nem: Arasszári (Pteroglossus)
Illiger, 1811
Faj: P. pluricinctus
Tudományos név
Pteroglossus pluricinctus
Gould, 1836
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Soköves arasszári témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Soköves arasszári témájú kategóriát.

A soköves arasszári (Pteroglossus pluricinctus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj.[1]

A magyar név forrással nincs megerősítve.

Előfordulása

Ez a madárfaj Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos.

Megjelenése

A fej-testhossza 43 centiméter. A csőre nagyjából fekete, kivételt képez a felső káva két oldala, mely elefántcsontszínű. A néhol vörös foltozású sárga begyi és hasi részen, két fekete sáv fut keresztben. Testtollazatának többi része, sötét árnyalatú, kivéve a faroktövek fölött részt, mely vörös. A szemeit kék színű, csupasz bőr veszi körül. A nemek hasonlóak.

Életmódja

A trópusi és szubtrópusi, alföldi erdők lakója. Gyümölcsökkel, gerinctelenekkel és kisebb gerincesekkel táplálkozik.

Jegyzetek

  1. 'Pteroglossus pluricinctus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
  • The World Encyclopedia of Birds & Birdwatching by David Alderton. Leicestershire. HERMES HOUSE. 2011. ISBN 978-1-84477-947-5
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Gould, 1836. Proceedings of the Zoological Society of London (1835) Pt3 no.34 p. 157

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
  • xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap