Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978)

Ez a szócikk az ifjú Szemlér Ferencről szól. Hasonló címmel lásd még: Szemlér Ferenc (egyértelműsítő lap).

Szemlér Ferenc
1943-ban
Élete
Született	1906. április 3. Székelyudvarhely
Elhunyt	1978. január 9. (71 évesen) Bukarest
Szülei	Szemlér Ferenc
Gyermekei	Lendvay Éva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, próza
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1943)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szemlér Ferenc témájú médiaállományokat.

Szemlér Ferenc, I. Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3. – Bukarest, 1978. január 9.) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus, atyja id. Szemlér Ferenc költő, író, magyar nyelvész.

1923-tól jelentek meg első versei, írásai. 1923-tól a bukaresti egyetem jogi karán tanult, jogi tanulmányokat végzett, 1930-tól 1948-ig ügyvéd és újságíró volt Brassóban. Az Új arcvonal (1931) és az Új erdélyi antológia (1937) című kötetek munkatársa volt. A marosvécsi Helikon írói közé tartozott. 1938-ban megalapította az Erdélyi Enciklopédia kiadót. 1944-1946-ban Brassóban szerkesztette a Magyar Népi Szövetség Népi Egység című napilapját. 1953-tól az Igaz Szó szerkesztője volt. 1956-tól végleg Bukarestbe költözött. Vezető szerepe volt a romániai magyar irodalomban, egy ideig az írószövetség titkára volt, az Utunk és a Művelődés szerkesztőbizottsági tagja volt.

Természetes közegének érezte a kisebbségi sorsot, s műveiben is ennek az érzésnek ad hangot. Költői nyelvére az expresszionizmus és a whitmani szabadvers hatott. Az 1930-as években a klasszikus eszményekhez fordult. A háborúban a dél-erdélyi magyar értelmiség félelmeinek adott hangot, s őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Ez a politikai irány sematikussá tette költészetét. Az 1960-as évektől ifjúságának emlékeit idézte föl, a táj szépségét festette kulturális élményeiről beszélt, elégikusan adott számot az öregedés fájdalmáról.

• Baumgarten-díj (1943)
• Román Népköztársaság Állami Díja (1953)

Számos műfajban alkotott: versek, regények, színművek, memoár, esszék maradtak utána. Művei változó színvonalúak.

• Éjszakai kiáltás (1930)
• Ember és táj (1934)
• Búvópatak. Szemlér Ferenc versei; Bibliotéka, Bp., 1940
• Lángoló napok (1944)
• Tavaszodik. Versek; Athenaeum, Cluj-Kolozsvár, 1948 (Népművelési füzetek)
• Mind több a fény. Költemény a villamosításról; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1951
• Harcolni híven (1953)
• Gyökerestől! Szatirikus költemények; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1954
• Válogatott versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955
• Dúdoló. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1957
• Téli alma. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1959
• Szelek tenyerén (1960)
• Változó vidék. Versek; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1960
• Álmok között. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1961
• Szemlér Ferenc legszebb versei (1962)
• Egy életen át (1963)
• Vándorló évek (1964)
• Minden halhatatlan (1965)
• Különös korban (1966)
• Versek, 1-3.; bev. Deák Tamás; Irodalmi, Bukarest, 1967–1983 (Romániai magyar írók)
• Madárjóslat (1971)
• Varázsvessző (1972)
• Fekete csillag. Válogatott szerelmes versek; Albatrosz, Bukarest, 1973
• Kései kaszálás (1973)
• Az álom túlsó partján, avagy egy lelkiállapot története (1976)
• Fegyveres felhők (1977)
• Nagy folyamok mellett (1979)
• Hajnali eső. Válogatott versek; Kriterion, Kolozsvár, 2006 (Romániai magyar írók)

• Más csillagon; Erdélyi Enciklopédia, Kolozsvár, 1939 (Az Erdélyi Enciklopédia könyvei)
• Arkangyalok bukása. Regény; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1947
• A földalatti erdő (1950)
• A hárompúpú hegy (1957)
• Napforduló (1959)
• Földön, égen (1962)
• Augusztustól augusztusig I-III. (1963)
• Libasorban (1967)
• A sárkányok meghalnak (1967)
• A mirigy esztendeje (1969)
• Udvarhelyi Odüsszeia I-III. (1971)

• Hazajáró lélek, előszó: Kakassy Endre (emlékezések, 1943)^[1]
• A tűz sebesen jár, (egyfelvonásos 1948)
• A híd elkészül (dráma, 1949)
• Lépésről lépésre. Tanulmányok, cikkek; Irodalmi és Művészeti, Marosvásárhely, 1956
• Búcsú az ifjúságtól és egyéb történetek (1957)
• A költészet értelme. Esszék és jegyzetek; Irodalmi, Bukarest, 1965
• Életünk és halálunk (3 dráma, 1968)
• Négyarcú világ. Útiképek; Kriterion, Bukarest, 1970
• Évgyűrűk. Prózai írások 1930–1944; Kriterion, Bukarest, 1970
• Az Erdélyi Helikon költői. 1928–1944; sajtó alá rend., bev. Szemlér Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1973 (Romániai magyar írók)
• Személyes ügy. Vallomások, emlékek; Kriterion, Bukarest, 1975
• Emlékezés egy süvölvényre (emlékezések, 1978)
• Harc szélmalmokkal. Kísérletek; Eminescu, Bukarest, 1979
• Százlátó üveg; Kriterion, Bukarest, 1979
• Lim-lom. Vidám játszadozások; Kriterion, Bukarest, 1986

• Mai román költők. Lírai antológia; ford. Szemlér Ferenc; Vajda János Társaság, Bp., 1940 (Flora mundi)
• V. Eftimiu: Az ember, aki látta a halált (1941)
• G. Kanin: Ócskavas nagyban (1949)
• J. Lafitte: Életre-halálra (1949)
• Z. Stancu: Mezítláb (1949)
• M. Beniuc: Ének Gheorghiu-Dej elvtársról (1951)
• N. Cassian: Deli Nika (1954)
• V. Alecsandri: A tél (1955)
• T. Arghezi: 1907 – Tájak és emberek (1956)
• Z. Stancu: A föld virága (1956)
• V. Porumbacu: Versek (1957)
• T. Arghezi: Telehold (1958)
• V. Alecsandri: Válogatott versek (1958)
• E. Jebeleanu: Válogatott versek (1958)
• E. Jebeleanu: Kisebb költemények (1958)
• Ötsarkú égi csillag (1959)
• V. Alecsandri: Mezei hangverseny (1960)
• A. Macedonski: Decemberi éj (1961)
• B. Brecht: A vágóhidak Szent Johannája (1961)
• M. Beniuc legszebb versei (1962)
• M. Banuș: Aranycsináló (1963)
• R. Graves: Homérosz leánya (1968)
• Változott egekben (1969)
• T. S. Eliot legszebb versei (1970)
• M. Sorescu: Együtt álmodunk (1971)
• Alexandru Macedonski legszebb versei (1972)
• Z. Stancu: A piros fa (1973)
• Octavian Goga legszebb versei (1974)
• E. Sitwell: Káin árnyéka (1974)
• K. Grahame: Szél lengeti a fűzfákat (1974)
• Vasile Alecsandri legszebb versei (1975)
• I. Minulescu: Nem az vagyok, akinek látszom (1977)
• T. Arghezi: Ének az emberről (1980)

• dr. Gremsperger László és Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Könyvkuckó, Budapest 1999.
• Világirodalmi kisenciklopédia I–II. 3. bőv. kiadás. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-374-X
• http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/index.htm

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

• Nem lehet-vita 1937
• Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány
• Román–magyar irodalmi kapcsolatok
• Román Költők
• Műfordítás Erdélyben