| Tongeren járás (Arrondissement Tongeren) |
 |
| Közigazgatás |
| Ország |  Belgium |
| Régió |  Flandria |
| Közösség | Flamand Közösség |
| Tartomány |  Limburg |
| Települések száma | 13
(résztelepülés: 100) |
| Alapítás éve | 1839 |
| Népesség |
| Teljes népesség | 203 359 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Férfi | 97391 |
| Nők | 97938 |
| Népsűrűség | 309 fő/km2[3] |
| Kor szerinti eloszlás |
| 0–19 | 18,85% |
| 20–64 | 64,61% |
| 65 felett | 16,54% |
| Más nemzetiségűek | 11,14% |
| Gazdaság |
| Munkanélküliségi ráta | 7,39 % |
| Átlagos éves jövedelem | 13810 euro/fő |
| Földrajzi adatok |
| Terület | 631,56 km2 |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
 |
 é. sz. 50° 51′, k. h. 5° 30′50.85, 5.550.850000°N 5.500000°EKoordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 5° 30′50.85, 5.550.850000°N 5.500000°E |
Tongeren járás egyike a belgiumi Limburg tartományban található három járásnak. A járás területe 631,56 km², lakossága 195 330 fő volt (2008. január 1-i adat).[4]
A járás közigazgatási és igazságszolgáltatási egységet is alkot. A tongerloi járási bíróság fennhatósága alá tartoznak a közigazgatási járás területén felül Bocholt, Bree, Kinrooi, Meeuwen-Gruitrode, Dilsen-Stokkem és Maaseik települések Maaseik járásból, illetve As, Genk, Opglabbeek és Zutendaal települések Hasselt járásból.
Története
A járást 1839-ben alakították ki, amikor Hollandia és a függetlenné váló Belgium felosztották egymás között Limburgot. 1843-ban a belga-holland határ végleges kijelölésekor a járás további területeket nyert, többek között ide kerültek Kanne, Lanaken és Vroenhoven Hollandiától. A nyelvi határok 1963-as kijelölésekor számos település a környező járásokhoz csatoltak innen. 1971-ben Lanklaar és Stokkem településeket adta át Maaseik járásnak, illetve Klein-Gelmen-t Hasseltnek. 1977-ben utóbbi visszakerült a tongerloi járásba és fuzionált Heers várossal.
A járás települései
Önálló települések:
- Alken
- Bilzen
- Borgloon
- Heers
- Herstappe
- Hoeselt
- Kortessem
|
Résztelepülések:
- Batsheers
- Berg
- Berlingen
- Beverst
- Bommershoven
- Boorsem
- Broekom
- Diets-Heur
- Eigenbilzen
- Eisden
- Gellik
- Genoelselderen
- Gors-Opleeuw
- Gotem
- 's-Gravenvoeren (Fouron-le-Comte)
- Groot-Loon
- Grote-Spouwen
- Guigoven
- Gutschoven
- Hees
- Heks
- Hendrieken
- Henis
- Herderen
- 's Herenelderen
- Herten
- Hoelbeek
- Hoepertingen
|
- Horpmaal
- Jesseren
- Kanne
- Kerniel
- Kleine-Spouwen
- Klein-Gelmen
- Koninksem
- Kuttekoven
- Lauw
- Leut
- Mal
- Martenslinde
- Mechelen-aan-de-Maas
- Mechelen-Bovelingen
- Meeswijk
- Membruggen
- Mettekoven
- Millen
- Moelingen (Mouland)
- Mopertingen
- Munsterbilzen
- Neerharen
- Neerrepen
- Nerem
- Opgrimbie
- Opheers
- Overrepen
- Piringen
- Rekem
- Remersdaal
|
- Rijkel
- Riksingen
- Rijkhoven
- Romershoven
- Rosmeer
- Rukkelingen-Loon
- Rutten
- Schalkhoven
- Sint-Huibrechts-Hern
- Sint-Martens-Voeren (Fouron-Saint-Martin)
- Sint-Pieters-Voeren(Fouron-Saint-Pierre)
- Sluizen
- Teuven
- Ulbeek
- Uikhoven
- Val-Meer
- Vechmaal
- Veldwezelt
- Veulen (Fologne)
- Vliermaal
- Vliermaalroot
- Vlijtingen
- Voort
- Vreren
- Vroenhoven
- Vucht
- Waltwilder
- Werm
- Widooie
- Wintershoven
- Zichen-Zussen-Bolder
|
Földrajz
- Legmagasabb pontja: Remersdaal (287 m)
A népesség alakulása
- Forrás:1806 és 1970 között=népszámlálások; 1980 után= lakosok száma január 1-jén a népességnyilvántartóban
Lásd még
- Hasselt (járás)
- Maaseik (járás)
Jegyzetek
- ↑ Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ statbel.fgov.be: Totale residerende bevolking per jaar, op 1 januari
- ↑ [2]
- ↑ Forrás: Statbel
Belgium
Flandria
Limburg
é. sz. 50° 51′, k. h. 5° 30′50.85, 5.550.850000°N 5.500000°EKoordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 5° 30′50.85, 5.550.850000°N 5.500000°E
