Unbinilium

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
120 UueunbiniliumUbu
Ra

Ubn

Usn
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                               
   
120
Ubn
Általános
Név, vegyjel, rendszám unbinilium, Ubn, 120
Latin megnevezés unbinilium
Elemi sorozat Valószínűleg alkáliföldfém
Csoport, periódus, mező 2, 8, s
Megjelenés ismeretlen, valószínűleg fémesen
vagy ezüstösen szürke
Atomtömeg előrejelzés, (318)  g/mol
Elektronszerkezet [Og] 8s2
(a bárium és rádium alapján következtetve)
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 32, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Oxidációs szám valószínűleg 2
Halmazállapot valószínűleg szilárd
Egyebek
Fontosabb izotópok
Fő cikk: unbinilium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
Hivatkozások

Az unbinilium a 120-as rendszámú, jelenleg még fel nem fedezett kémiai elem. Eka-Radiumnak is hívják és a transzaktinoidákhoz tartozik. Vélhetően szilárd halmazállapotú, erősen bázikus alkáliföldfém, valószínűleg fémesen és ezüstösen fehér vagy szürke. Atomtömege 297 (becsült). Az oganeszonra alapozott elektronszerkezete: [Og] 8 s 2 {\displaystyle 8s^{2}} Az unbinilium radioaktív, a természetben nem található meg, mesterséges magfúzióval állíthatják elő. Az úgynevezett „stabilitás szigetének” része, ami azt jelenti, hogy a legtöbb másik transzaktinoidához képest felezési ideje nem a másodperc törtrésze, hanem ennél jelentősen hosszabb. A mágikus számok, ahol a megfelelő izotópok jóval stabilabbak a többi izotópnál vagy a szomszédos elemeknél, jó néhány periódusos rendszeren illetve izotóptáblázatban fel vannak tüntetve, jelezvén hogy az adott elem vagy izotóp viszonylag stabilabb a többinél. A mágikus neutronszám a 184-es, amelyhez 114, 120 vagy 126 proton kapcsolódhat, így lehet a fleróvium-298, az Unbinilium-304 és az Unbihexium-310 stabilabb a szomszédos elemeknél. Ezek közül a legstabilabb az Ubn-304-es az ideális 184 neutronja miatt.

Források

  • kémia Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!