UndineFriedrich de la Motte Fouqué elbeszélése egy sellőről, aki Hildebrand lovaghoz megy férjhez. A 19. században a mű igen népszerű volt; Szerb Antal méltatása szerint pedig egyike a német romantika két felülmúlhatatlan remekművének a mese műfajában.[1] A történet a Melusine című francia népmeséből ered, amelynek hősőnője azzal a feltétellel megy hozzá a lovaghoz, hogy az nem láthatja őt szombatonként, amikor visszaveszi eredeti alakját. Az elbeszélés előképei közé tartozik Paracelsus Liber de Nymphis, Sylphis, Pygmaeis et Salamandris, et de caeteris spiritibus című műve is.
Cselekménye
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Stílusa
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Undine hárfával, szobor Ludwig Michael von Schwanthaler, 1855
Jegyzetek
↑Szerb Antal. A világirodalom története, 7. kiadás, Budapest: Magvető Könyvkiadó, 450. o. (1989). ISBN 963-14-1484-1
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Undine (Friedrich de la Motte Fouqué) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Undine (novella) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.