Urbányi László

Urbányi László
Született1902. január 29.[1]
Rákosszentmihály
Elhunyt1974. május 7. (72 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1926)
A Wikimédia Commons tartalmaz Urbányi László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Urbányi László (eredeti neve: Urbanek László; 1930-ig) (Rákosszentmihály, 1902. január 29. – Budapest, 1974. május 7.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1952).

Életpályája

Rákosszentmihályon született; apja szabómester volt, anyja neve Kratochwil Berta. 1920-ban érettségizett, majd 1926-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett a budapesti József Műegyetemen. 1926-tól az Állatorvosi Főiskolán volt kutatóvegyész. Marek József és Wellmann Oszkár mellett részt vett az angolkór kutatásában. 1928-ban műszaki doktorátust szerzett. 1930-ban belföldi kutatóösztöndíjat kapott. 1931-ben a Műegyetemen egyetemi tanársegéd lett. 1935-től Gróh Gyula után a biokémiai laboratórium vezetője volt. 1937-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. 1941-től egyetemi tanár lett. 1943-tól egyetemi nyilvános rendes tanár lett, a kémia előadója. 1948-tól a biofizika előadója volt. 1947-től az Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán a kémiai intézet igazgatója volt. 1950-ben egyetemi nyilvános rendes tanár, majd dékánhelyettes lett. 1956–1957 között az önállósított Állatorvostudományi Főiskola megbízott igazgatója és a kémiai tanszék vezetője volt; e minőségében részt vett az intézményt érintő egyes forradalmi cselekményekben, beleértve a hallgatók felfegyverzését is, ami miatt fegyelmi eljárás indult ellene.[3] 1957–1962 között az Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos munkatársa, 1962–1967 között főmunkatársa volt. 1967–1974 között tudományos szaktanácsadóként tevékenykedett.

Tudományos munkája – melynek eredményeit 200-nál több dolgozatban közölte – a fizikai és analitikai kémián kívül leginkább az állati szervezet ásványi anyagellátása és a takarmányozás biokémiája terén jelentős.

Művei

  • Takarmányozási tabella és útmutató (Budapest, 1928)
  • Rachitis (Budapest, 1930, 1932)
  • Háziállatok takarmányozása (Budapest, 1943)
  • Általános kémia (Budapest, 1956)

Díjai

  • az Agrártudományi Egyetem aranykoszorús jelvénye (1961)
  • Tessedik Sámuel-emlékérem (1964)
  • Újhelyi Imre-emlékérem (1966)
  • Wellmann Oszkár-emlékérem (1973)

Jegyzet

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16127/16211.htm, Urbányi László, Urbanek, 2017. október 9.
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  3. ↑ A Földművelésügyi Minisztérium előterjesztése a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságához az agrárfelsőoktatási intézmények egyes tanszékvezetőinek ellenforradalmi tevékenység alapján történő felelősségrevonása tárgyában. 1957. augusztus 18. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-K-1-c-116, 0059/1957

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Magyar Állatorvos-tudományi Archívum, Magyar Állatorvosi Panteon, Urbányi László
  • Jeles napok, jeles emberek (Képtár)
  • Magyar Állatorvos-tudományi Archívum, Magyar Állatorvosi Panteon, Életrajz Archiválva 2020. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben


További információk

  • Urbányi László (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974. 10. sz.)
  • Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2  
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
Nemzetközi katalógusok