Vág (folyó)
Ez a szócikk a szlovákiai folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Vág (egyértelműsítő lap). |
Vág | |
A Vág Pöstyénnél | |
Közigazgatás | |
Országok | Szlovákia |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 403 km |
Forrásszint | 664 m |
Vízhozam | 152 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 10 640 km² |
Forrás | Alacsony-Tátra, Szlovákia |
é. sz. 49° 01′ 08″, k. h. 19° 48′ 33″49.0188, 19.809149.018800°N 19.809100°E | |
Torkolat | Duna |
é. sz. 47° 44′ 59″, k. h. 18° 08′ 51″47.7498, 18.147647.749800°N 18.147600°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vág témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Vág (szlovákul: Váh, németül: Waag) Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km.
Nevének eredete
Neve a régi germán wȃg (hullámzó víz) szóból származik, a magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került át.[1]
Leírása
A Vág a Duna bal parti mellékfolyója, mely a Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál a Liptói-medencében. A Fehér-Vág északon a Csorba-tó alatt, míg a Fekete-Vág délen az Alacsony-Tátrában ered. Fontosabb mellékfolyói a felső szakaszon az Árva, a Turóc és a Kiszuca. Zsolnánál délre fordul, ezután alsó folyása csak patakok vizével gazdagodik. Egykoron Pozsony- és Nyitra vármegye határát képezte, de a Vágsellye és Negyed közötti részen fő folyása keletebbre kerülhetett, s ezt követően csak a holtág és a települések határai képezték a vármegyehatárt. Gútánál éri el a Kis-Dunát, ezután a folyó végső szakaszát Vág-Dunának nevezik. Ez a torkolatának közelében befogadja a Nyitrát, majd Komárom városánál éri el a Duna folyamot, annak 1766-os folyamkilométerénél.
Mellékfolyói
Jobb oldali
| Bal oldali |
Vág melletti települések
- Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš)
- Rózsahegy (Ružomberok)
- Zsolna (Žilina)
- Nagybiccse (Bytča)
- Puhó (Púchov)
- Illava (Ilava)
- Trencsén (Trenčín)
- Pöstyén (Piešťany)
- Galgóc (Hlohovec)
- Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)
- Vágsellye (Šaľa)
- Gúta (Kolárovo)
- Komárom (Komárno)
Vízerőművek
A folyón tíznél több vízierőmű létesült, akár falvakat is elárasztó víztározókat (például a Liptovská Mara (Liptói-tenger)) építettek.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Vágköz
Vágközön a Duna és a mai Vág-Duna közét értik a Csilizközig. A folyótorkolatnál kialakult elkeskenyedő földnyelv „szigetcsúcsként” ismert.[2]
Jegyzetek
Források
- 10 rokov stavebnej výroby - Vodohospodárske stavby, N. P., Bratislava. Bratislava.
- Molnár Benő 1963-1964: Dereglyézés a Vágón. Néphit. Néprajzi Múzeum - Ethnológiai Adattár 7304. (Fahajózás a Vágon - vágfarkasdi népszokások. Vágfarkasd, 79 p., A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattára ltsz.: 2064-2004. Fénymásolat)
- Škarba, V. (red.) 1971: 20 rokov vodohospodárskych stavieb Bratislava. Brno.
- Peter Ivanič - Martin Husár 2019: Prechody cez dolný a stredný tok rieky Váh vo vrcholnom a neskorom stredoveku v kontexte písomných a hmotných prameňov. Archaeologia historica 44/2, 1029-1055.