IPA |
IPA-kód | 116 |
IPA-jel | n |
IPA-kép | |
X-SAMPA | n |
Kirshenbaum | n |
Hangminta | hallgat |
Az alveoláris nazális számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris nazális hangot is n jellel jelöli, X-SAMPA-jelük pedig szintén n. Az alveoláris nazálist a magyar nyelvben is az n betű jelöli.
A nyelvek túlnyomó többségében megtalálható vagy alveoláris, vagy dentális nazális. Némelyik nyelvben egyik sincs meg, ugyanakkor rendelkeznek [m]-mel (pl. a szamoai). Bizonyos nyelvekből viszont (pl. rotokasz) az m és az n is hiányzik.
Jellemzői
Az alveoláris nazális hang jellemzői:
- Képzésmódja zárhang, ami annyit tesz, hogy a toldalékcsőben haladó légáram elzárásával jön létre. Minthogy nazális is egyben, az elzárt légáram az orron át tud távozni.
- Képzéshelye alveoláris, ami annyit tesz, hogy a fogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; ezt apikális, ill. laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
- Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
- Nazális hang (ez képzésmódjára és részben képzéshelyére is vonatkozik), képzésekor tehát az orron át távozik a levegő. Vagy kizárólag ott (a nazális zárhangok esetén), vagy pedig a szájon és az orron át egyaránt.
- Mivel a hangot nem a nyelv fölötti levegőáram hozza létre, a centrális/laterális megkülönböztetés itt nem alkalmazható.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet |
angol | nice | [naɪs] | ’kedves’ | L. angol hangtan |
cseh | na | [na] | ’-on/-en/-ön’ | L. cseh hangtan |
finn | annan | [ɑnːɑn] | ’adok’ | L. finn hangtan |
francia | nous | [nu] | ’mi’ | L. francia hangtan |
görög | νάμα | [ˈnama] | ’misebor’ | L. újgörög hangtan |
grúz[1] | კანი | [ˈkʼɑni] | ’bőr’ | |
hawaii[2] | naka | [naka] | ’rázni’ | L. hawaii hangtan |
hindi | नया | [nəjaː] | ’új’ | |
holland[3] | nacht | [nɑxt] | ’éjszaka’ | L. holland hangtan |
japán[4] | 反対/hantai | [hantai] | ’ellentét’ | L. japán hangtan |
katalán[5] | innecessari | [innəsəˈsaɾi] | ’szükségtelen’ | L. katalán hangtan |
kínai | mandarin | 難/nán | [nan˧˥] | ’nehéz’ (bonyolult) | L. mandarin hangtan |
koreai | 나/na | [na] | ’én’ | L. koreai hangtan |
magyar | nagyi | [nɒɟi] | ’nagyi’ | L. magyar hangtan |
maláj | nasi | [nasi] | ’főtt rizs’ | |
malajálam[6] | കന്നി | [kənni] | ’szűz’ | |
máltai | lenbuba | [lenbuˈba] | ’dorong’ | |
német | Lanze | [ˈlant͡sə] | ’lándzsa’ | L. német hangtan |
ngwe | mmockngie nyelvjárás | [nøɣə̀] | ’nap’ (égitest) | |
norvég | mann | [mɑnː] | ’ember/férfi’ | L. norvég hangtan |
olasz[7] | nano | [ˈnano] | ’törpe’ | L. olasz hangtan |
örmény | նուռ | [nur] (segítség·infó) | ’gránátalma’ | |
pirahã | gíxai | [níˈʔàì̯] | ’te/ön’ | |
spanyol[8] | nada | [ˈnað̞a] | ’semmi’ | L. spanyol hangtan |
szlovák | na | [na] | ’-on/-en/-ön’ | |
tamil[9] | நாடு | [naːɽɯ] | ’ország’ | L. tamil hangtan |
tsez | лъоIно | [ˈɬo̞ˤno̞] | ’három’ | |
török | neden | [ned̪en] | ’ok’ | L. török hangtan |
vietnámi | ne | [nɛ] | ’oldalra vezet’ | L. vietnámi hangtan |
yi | ꆅ/na | [na˧ ] | ’fáj’ | |
zapoték | Tilquiapan[10] | nanɨɨ | [nanɨˀɨ] | ’hölgy’ | Szembenáll egy, az írásban jelöletlen fortis alveoláris nazálissal. |
Hivatkozások
- ↑ Shosted & Chikovani (2006:255)
- ↑ Ladefoged (2005:139)
- ↑ Gussenhoven (1992:45)
- ↑ Okada (1991:94)
- ↑ Carbonell & Llisterri (1992: 53)
- ↑ Ladefoged (2005:165)
- ↑ Rogers & d'Arcangeli (2004:117)
- ↑ Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
- ↑ Keane (2004:111)
- ↑ Merrill (2008:108)
Irodalom
- Carbonell, Joan F. & Llisterri, Joaquim (1992), "Catalan", Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2): 53–56, DOI 10.1017/S0025100300004618
- Cruz-Ferreira, Madalena (1995), "European Portuguese", Journal of the International Phonetic Association 25 (2): 90–94, DOI 10.1017/S0025100300005223
- Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
- Keane, Elinor (2004), "Tamil", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), "Castilian Spanish", Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259, DOI 10.1017/S0025100303001373
- Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114
- Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Rogers, Derek & d'Arcangeli, Luciana (2004), "Italian", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 117–121, DOI 10.1017/S0025100304001628
- Shosted, Ryan K. & Vakhtang, Chikovani (2006), "Standard Georgian", Journal of the International Phonetic Association 36 (2): 255–264, DOI 10.1017/S0025100306002659
Nem pulmonikus mássalhangzók Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
Affrikáták (zár-rés hangok) p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
* A jel nincs definiálva az IPA-ban. |