IPA |
IPA-kód | 108 |
IPA-jel | ɟ |
IPA-kép | |
X-SAMPA | J\ |
Kirshenbaum | J |
Hangminta | hallgat |
A palatális, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɟ (elforgatott kis „f”) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig J\. A magyar nyelvben ezt a hangot a gy betű jelöli.
Hasonló a [d͡ʒ] posztalveoláris, zöngés affrikátához (vö. magyar dzseki), azonban ez zárhang, nem affrikáta, és a [d͡ʒ]-nél hátrébb, a [ɡ]-nél (vö. magyar gomb) pedig előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [ɟ] általánosságban ritkább a [d͡ʒ]-nél.[1]
A <ɟ> jel gyakran jelöli a veláris, zöngés zárhang palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.
Jellemzői
A palatális, zöngés zárhang jellemzői:
- Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
- Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
- Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet |
albán[2] | gjuhë | [ˈɟuha] | ’nyelv’ | |
arab[3] | szudáni | جمل | [ɟæˈmæl] | ’teve’ | Egyes nyelvjárásokban; a más nyelvváltozatokban használt /d͡ʒ/-nek felel meg. L. arab hangtan |
jemeni |
asu | [mbuɟi] | ’kecske’ | |
baszk | anddere | [aɲɟeɾe] | ’játékbaba’ | |
cseh | dělám | [ɟɛlaːm] | ’csinálok’ | L. cseh hangtan |
dinka | jir | [ɟir] | ’tompa’ | |
ega[4] | [ɟé] | ’sokasodik’ | |
gallurai | példa szükséges | | | |
görög | μετάγγιση | [me̞ˈtaɲɟisi] | ’vérátömlesztés’ | L. újgörög hangtan |
ír | Gaeilge | [ˈɡeːlʲɟə] | ’gael’ | L. ír hangtan |
katalán | mallorcai[5] | sargantana | [səɾɟənˈtanə] | ’gyík’ | A más nyelvváltozatokban használt /ɡ/-nek felel meg: [səɾɣəntánə]. L. katalán hangtan |
korzikai | fighjulà | [viɟɟuˈla] | ’figyelni’ | |
lett | ģimene | [ˈɟimene] | ’család’ | |
luganda | jjajja | [ɟːaɟːa] | ’nagyapa’ | |
macedón | раѓање | [ˈraɟaɲɛ] | ’születés’ | |
magyar[6] | gyám | [ɟaːm] | ’gyám’ | L. magyar hangtan |
norvég | északi és központi nyelvjárások[7] | fadder | [fɑɟːeɾ] | ’keresztszülő’ | L. norvég hangtan |
okcitán | auvergnat | diguèt | [ɟiˈɡɛ] | ’mondott’ | |
limousin | dissèt | [ɟiˈʃɛ] | |
román[8] | ghimpe | [ˈɟimpe] | ’tüske, tövis’ | A /ɡ/ allofónja /i/ és /e/ előtt. L. román hangtan. |
szlovák | ďaleký | [ˈɟaʎɛkiː] | ’messze’ | |
török | güneş | [ɟyˈneʃ] | ’nap (égitest)’ | L. török hangtan |
Hivatkozások
- ↑ Ladefoged (2005: 162)
- ↑ Newmark, Hubbard & Prifti (1982: 10)
- ↑ Watson (2002:16)
- ↑ Connell, Ahoua & Gibbon (2002:100)
- ↑ Recasens & Espinosa (2005:1)
- ↑ Ladefoged (2005:164)
- ↑ Skjekkeland (1997:105–107)
- ↑ DEX Online: [1]
Irodalom
- Connell, Bruce; Ahoua, Firmin & Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association 32 (1): 99–104
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Newmark, Leonard; Hubbard, Philip & Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296, <https://books.google.com/?id=hqlYbhnII3QC&pg=PA1&dq=Standard+Albanian:+A+Reference+Grammar+for+Students&q=>
- Recasens, Daniel & Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association 35 (1): 1–25, DOI 10.1017/S0025100305001878
- Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)
- Watson, Janet (2002), The Phonology and Morphology of Arabic, New York: Oxford University Press
Nem pulmonikus mássalhangzók Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
Affrikáták (zár-rés hangok) p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
* A jel nincs definiálva az IPA-ban. |