Batinjska Rijeka

Batinjska Rijeka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállásfalu
Irányítószám43500
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség29 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″45.6132, 17.271545.613200°N 17.271500°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″45.6132, 17.271545.613200°N 17.271500°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Batinjska Rijeka (1981-ig Rijeka Batinjska, 1991-ig Batinska Rijeka) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 46, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban és közúton 4 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin, a Toplica-patak völgyében fekszik.

Története

A település a 19. század végén keletkezett Batinjani keleti határrészén. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1890-ben 98, 1910-ben 99 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 33%-a szerb, 31%-a horvát, 25%-a cseh, 7%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1953 óta önálló település. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett az önálló Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben lakosságának 80%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején az 1991 végére Daruvárról kivert szerb erők a Papuk-hegység irányába húzódtak vissza, ahonnan többször is betörtek a közeli falvakba. 1994. május 11-én a szerb felkelők felgyújtották a szomszédos horvátok lakta Vukovije települést. Az ott talált polgári személyeket ide, Batinjska Rijekára hurcolták, ahol válogatott kínzások után kivégezték őket. A mészárlást csupán hárman élték túl. A szerb fegyveresektől csak 1995 májusára, a Bljesak-hadművelettel egyidőben végrehajtott katonai akcióval sikerült megtisztítani a környéket. 2011-ben a településnek 30 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 98 112 99 84 114 38 63 137 92 97 122 15 30

(1890 és 1948 között Batinjani településrészeként, 1953-tól önálló település.)

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

  • A község hivatalos honlapja (horvátul)

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
  • Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
  • A község rendezési terve (horvátul)
Sablon:Belovár-Bilogora megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Belovár-Bilogora megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál