WRB Fahrafeld–Felixdorf

WRB Fahrafeld–Felixdorf
WRB „FAHRAFELD“ - „FELIXDORF“ SStB „FAHRAFELD“ - „FELIXDORF“ SB 27 (régi), 23
Pályaszám
SB/DV 797-800
Műszaki adatok
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	1 422 mm
Ütközők közötti hossz	7 960 mm
Magasság	4 300 mm
Szolgálati tömeg	27,4 t
Tapadási tömeg	27,4 t
Gőzvontatás
Jelleg	C n2
Hengerek
Átmérője	421 mm
Dugattyú lökethossza	579 mm
Gőznyomás	4,9 bar
Csőfűtőfelület	109,00 m²
Sablon • Wikidata • Segítség

A FAHRAFELD, RAXALPE, LEOBERSDORF és FELIXDORF gőzmozdonyok a Bécs-Győr Vasút (WRB) személyvonati gőzmozdonysorozata volt.

1846-ban készítette John Haswell az első osztrák háromcsatlós mozdonyokat a Bécsújhely–Gloggnitz közötti 7 ‰ „hegyiszakasz”-ra. A két mozdony a FAHRAFELD és a RAXALPE voltak. Ezeket követte a LEOBERSDORF és a FELIXDORF a WRB, később a StEG Mozdonygyárából.

A mozdonyok külső hengeresek, ám belsővezérlésűek voltak. A második és a harmadik tengelynek laprugóinak felfüggesztése himbával volt összekötve a kedvezőbb teherelosztás érdekében. A kísérletképp beépített fáradt gőz előmelegítő nem vált be, később azonban ismét beépítették. A gőztér alá volt méretezve, ezért a kazán túl sok vizet fogyasztott.

A mozdony az említett „hegyiszakaszon” 300 t tudott továbbítani, de az 1854-ben megnyitott semmeringi vasúton csak 90 tonnát. A négy mozdony az SStB-től az Déli Vasúthoz átkerülve a 27 sorozatba lett sorolva és a 797-800 pályaszámokat kapta. Végül a Déli Vasút magyar pályaszakaszaira lettek telepítve. Így 1861-ben Nagykanizsára voltak állomásítva, majd nyomuk veszett.

Az eltűnésükről fennmaradt egy történet, amely nem bizonyítható egyértelműen. Lehetséges, hogy az olasz-déltiroli hálózatra lettek áthelyezve. E feltételezés szerint ekkor átnevezték őket MARCO POLO, SCALIGERO, BERICO és POLENI nevekre és ezután Lombardisch-venetianische Ferdinands-Bahn (LVF) Marco Polo – Poleni név alatt találjuk őket.

Végezetül: a FAHRAFELD név Fahrafeld község nevéből ered. Ez a kis helység a WRB hálózatától meglehetősen távol esik és a helyet érintő Alsó-ausztriai Délnyugati Vasutat (németül Niederösterreichische Südwestbahn) csak 1877-ben nyitották meg. Az elnevezés oka, hogy Sina György bárónak – akinek családja révén fontos érdemei voltak a monarchia vasútépítésének finanszírozásában – abban az időben Fahrafeld községben is voltak birtokai.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a WRB – Fahrafeld bis Felixdorf című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. – Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.

• A típus története számokban németül

• szerk.: Lányi Ernő: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. ISBN 963-552-161-8. (1985) 
• Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
• Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978, ISBN 3-900134-40-5